Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Meggyesi László: Fejezetek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár elődvállalatainak történetéből az 1920-as években

felszámolták őket, a legéletrevalóbbak pedig fuzionáltak az anyavállalattal. Az 1920-as évek elején a gyár érdekkörébe tartoztak: a Saturnus Műszaki és Gépkereskedelmi-, a Magneta-separator-, és a Gaál István-reszeló'gyár részvénytársaságok. Ez utóbbit, a Bp. X.ker. Paskál-malom melletti kis üzemet 1911ben alapitották, s reszeló'k gyártásával és javításával foglalkozott. A háború utáni évek nagy tőkeszegénysége fellendítette termelését, mivel a primitivebb, de olcsóbb kéziszerszámok nagyobb keresletnek örvendtek, mint a költséges gépi berendezések. 1924-ben már vezérigazgató állott az üzem élén Heim Leó személyében; e vállalat 200 munkást foglalkoztatott, 175 lóerős energiaforrással rendelkezett, s évente 1500 q acélt dolgozott fel. Megbízható export piacának bizonyult Románia és Törökország.

17 1927-ben a gyár a Magyar Kereskedelmi Hitelbank és a Schopper IG. Rt. érdekkörébe került, majd a nagy válság időszakában 1930. július 1-vel felszámolták.

18 A Roessemann-Kühnemann Rt. 1920-ban szindikátusi megállapodást kötött az Epp és Fekete Gépgyára Rt.-vei. 1923-ban pedig akciót indított a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt. részvényeinek felvásárlására. Ezekben az időkben a vállalat mérlegei kétes értékűek. A kaotikus számtenger inkább elrejt, mint tájékoztat. Az anyagokat és árukat egy tételben szerepeltették s a forgalom adatait nem közölték. Az egyre csökkenő értékű munkabéreket az üzemköltségekbe olvasztották, pedig 1919-ben még önálló mérlegtételként szerepeltek. A vagyonváltság majd a vagyonadó kijátszása volt, hogy a gyárépületeket 1921-ben az 1920. évhez viszonyitva csupán 50%-kal értékelték fel, mig a pénz értéke ezen idŐ alatt l/3-ára csökkent. Az 1922. dec. 31-i és 1923. dec. 31-i mérlegekben a gyárépületeket - még kirívóbb módon - azonos áron állították be, jóllehet ezen egy esztendő alatt a pénz vásárló értéke tizenhármad részére zsugorodott össze. A nyereség alakulásáról a mérlegek adnak tükörképet.

19 Ü zletév Nyereség + + nyereség áthozat K Kifizetett osztalék alaptőke %-ában Ü zletév Nyereség + + nyereség áthozat K összesen K részvényenként alaptőke %-ában 1919 639,149,46 400 000 20 10 1920 2 946 997,87 1 000 000 20 10 1921 2 668 785,95 1 725 000 30 15 1922 8 194 635,93 5 750 000 100 50 1923 185 060 736,01 150 000 000 1 000 500 1924 193 993 489,47 150 000 000 1 000 500 A táblázat adatai szemléltetően mutatják, hogy a beruházott inflációs tőkék inflációs profitot hoztak, számszerűen sokszorosan kifizetve önmagukat, valóságban azonban a nyereség számbavételekor az egyre fokozódó pénzromlás következtében már nem sokat értek. A tőkeberuházások és a belső üzleti nyereségek a valóságban az üzem épületeinek, gépeinek és berendezéseinek folyamatos korszerűsítésében és fejlesztésében stabilizálódtak. 17 Compass XLIX. évf. 1922-1924. 651. ^Compass Uli. évf. 1929-1930. 321. és LIV. évf. 1930-1931. 322. BFL XI. 142 f. TI. 1919-1924. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1 d.