Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Meggyesi László: Fejezetek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár elődvállalatainak történetéből az 1920-as években

Az Epp és Fekete Gépgyár Rt. története az ellenforradalmi rendszer első éveiben A fúzió közvetlen előzményei Az 1905-ben alapított Epp és Fekete Gépgyár a háborús konjuktura befeje­ződésével - bár sem gépi felszerelésében sem anyagkészletében nem szenvedett károsodást - súlyos helyzetbe került. 20 Tipikusan beruházási célokat kielégítő' termékei - emelőgépek és szállítóberendezések - megvásárlására vevők nem je­lentkeztek. A tulajdonos nem merte vállalni a további gyártás pénzügyi kockáza­tát, az üzem 1919. második felében - az ellenforradalom okozta politikai és gaz­dasági zűrzavaros állapotok miatt - bezárta kapuit. A gyár 1920. április 1-vel kezdte meg újra működését, mint leendő rész­vénytársaság - az alapszabályt az alakuló közgyűlés 1920. május 18-án fogadta el, vezetését mint ügyvezető igazgató, Fekete Henrik látta el. A szervezeti átalakítással egy időben a vállalat a finanszírozó Magyar Le­számitoló és Pénzváltó Bank érdekkörébe került, s ezzel meglehetősen bonyolult tulajdonjogi helyzet állott elő, melynek a lényegét az érdekelt felek néhány soros tömör megállapodásban rögzítették. A megállapodás értelmében a Leszámitoló Bank Fekete Henriktől 3 402 672 koronáért megvette az Epp és Fekete Gépgyárat. Az egyéni céget 20 000 db rész­vénykibocsátással - 4 000 000 korona alaptőkével - részvénytársasággá alakítot­ták át, s ugyanakkor szindikátusi egyezménnyel az 1920-1929-es üzletévekre ­szabályozták a részvények felosztását, különleges birtoklási feltételeit s jöven­dő sorsát. A 20 000 db részvényből a Leszámítoló Bank és a Roessemann-Küh­nemann Rt. 5500-5500 db-ot, Fekete Henrik pedig 9000 db-ot kapott. A részvé­nyek jövendő sorsát Illetően kimondották, hogy a szindikátus megszűntekor a részvényeket - állami közjegyző utján - az érdekelt felek között árverésre fog­ják bocsátani. Az árverést egy nap alatt be kell fejezni, s a vevőknek a rész­vényeket - a vételár lefizetése ellenében három napon belül kl kell szolgáltat­ni. A Leszámitoló Bank és a Roessemann-Kühnemann Rt. csoportja mindeze­ken kivül több mint 50%-os többséget szerzett magának az uj részvénytársaság igazgatásában, végrehajtó és felügyelő bizottságában. 21 Az előzetes tárgyalások titkos megállapodásokat is tartalmaztak, melyeket nem foglaltak ugyan írásos szerződés keretei közé, mégis kötelező erővel bírtak, s a legritkább esetben szegték meg azokat. Az óvatos Fekete Henrik azonban a Leszámitoló Bankhoz intézett, 1920. április 27-re keltezett levelében visszaiga­zolta a megállapodás teljes szövegét, valószínűleg azért, hogy adandó alkalomkor jogbiztositó okmányként felhasználható legyen. A 20 000 db el nem idegeníthető részvényt - irta - közös kezelés és érté­kesítés céljából, a részvénytöbbséggel járó előnyök biztositása érdekében szindi­kátusba helyezték el. A közgyűlésen mindenkor egyöntetűen és azonosan fognak határozni. Minden inditványt előzetesen megtárgyalnak, s a szótöbbséggel kiala­kított állásfoglalás mindenkire nézve kötelező erővel bir. Nem dönthetők el szavazással, hanem csak egyetértő határozattal: a részvénytársaságnak más részvénytársasággal való egyesülése; bármely érdekközösségbe való belépés; 20 Nádor, 47-50. 21 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: OL) Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai a Roessemann ­Harmattá Gép és Csőgyárra vonatkozólag (továbbiakban Z 65-39-132) Szindikátusi megállapodás 1920.

Next

/
Thumbnails
Contents