Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

tükrében - szokatlanul nagy eltolódásról tanúskodnak adataink. Legszembeötlőbb az önállók kategóriájának több mint felére csökkenése, amelyet a tisztviselők és a segédszemélyzet 6-6%-os aránynövekedése ellensúlyoz. A számarányokban kifejezésre jutó változások azonban csak részben vezethetők vissza a foglalkozási viszonyban ténylegesen végbement ily nagyarányú módosulásokra, hanem mindenekelőtt a statisztikai adatfelvételi, helyesebben adatcsoportositási gyakorlat változásaiból eredeztethetőek. Az 1941. évi népszámlálás két pontban eltért a megelőző népszámlálásoknál alkalmazott kategorizálási megszokástól:

44 1. bevezette a segítő családtag fogalmát különálló kategóriaként (1930-ig ugyanis ezt a csoportot a segédszemélyzeten belül vették számba); 2. 1930-ig a nyugdijasok és a tőkepénzesek csoportjait teljes egészében az önállókhoz számitották, 1941-ben viszont leválasztották róla és szétosztották őket e három foglalkozási kategória között. Ez utóbbiból következően az önállók kategóriájának szükségképpen jelentékenyen összébb kellett zsugorodnia, hiszen a nyugdijasok és a vagyonuk után élők az önálló kategória mindvégig jelentős és 1941-hez közeledve rohamosan növekvő hányadát adta: 1900-ban, s 1910-ben a kategóriának átlag egynegyedét, 1920-ban egyharmadát, 1930-ban pedig immár 42,4%-át (!).

45 Emellett tekintettel kell lennünk arra is, hogy a DC. táblában szereplő 1941. évi adatokból hiányzanak az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak megfelelő adatai. Tekintve, hogy ez a két csoport az aktiv női népességnek 18,4%-át alkotta, hiányuk nagy mértékben befolyásolja a táblában feltüntetett arányokat. Mindent összevéve az 1941. évi adatok, miután c s oportosi fásukban alapvetően eltérnek a megelőző népszámlálásoknál követett gyakorlattól, a foglalkozási viszony szempontjából azokkal nem összehasonlíthatóak. Erre a műveletre majd később, az ágazati struktúra vizsgálatánál keríthetünk sort. A munkajelleg és részint a kvalifikáltsági fok alapul vételének a módszere önmagában nem elegendő témánknak mégoly vázlatos, de lényegi vonásaiban azt megrajzolni szándékozó tárgyalásához. Éppen ezért átfogó képet szándékozunk adni a női munkaerő gazdasági ágak közötti megoszlásának az alakulásáról. X. tábla

46 (Az egész százalékban) Kategóriák Házicseléd Ipari munkás Közszolgálatbeli Napszámos Kereskedelem, hitel körében dolgozók 34, 7 27,9 7,6 7,4 8,0 MV.ö.Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869-1949 között. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp., 1963. 381. (347. sz. jegyzet). 45 Molnár Olga: id.m. 80. ^Illyefalvi 1. Lajos: A kenyérkereső nő Budapesten. Bp. 1930. 132-135.;Molnár Olga: id.m. 68.; Bp. stat.évkve. 1944-46. év., 15.