Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

A kétfajta szerkezeti nézőpont időnkénti összevetése, megfelelő pontokon történő korrelálása ugyanakkor ujabb összefüggések felismeréséhez segithet hozzá bennünket. 1880-1941 között átlagosan a következő ágakban volt a legjelentékenyebb a női foglalkoztatottság (Id. a X. táblát). Mielőtt részletesen áttekintenénk, évtizedenkénti metszetekben, a foglalkoztatottság ágankénti alakulását, a fenti táblában összefoglalt adatokhoz azt a kommentárt fűzhetjük: a szolgáltató-kiszolgáló tevékenységeket a házicselédség, a közszolgálat, a kereskedelem-hitel, s bizonyos fokig az "ipariba" is involválódott, jelesen mint szolgáltató kisipar, keretein belül intézményesítő gazdasági szerkezetek nyelték el a női munkaerő zömét. 1880-ban a női keresők 46, 3%-a mint házicseléd, 21%-a napszámosként és 20,4%-a ipari munkásnőként kereste meg a kenyerét, vagyis ezen a három területen dolgozott a kereső nők 87, 7%-a. Tekintve, hogy a napszámosok és a házicselédek teljes egészében a segédszemélyzethez számitódnak, továbbá, hogy az ipari munkásnők között elenyésző volt még ekkor az önállók vagy a tisztviselők számaránya, ez magyarázatul szolgál a segédszemélyzetnek a LX. táblában közölt magas számértékére. 1890-re a házicselédek százalékos részesedése 7,1%-kal csökkent, 39,2%ra esett vissza, a napszámosoké pedig 18,8%-ra, s velük szemben az ipari munkásnőké ugyanakkor 22,5%-ra ugrott. Az 1910-ig tartó évek során a házicselédek 39-40% körüli arányának a rögzülése mellett a legszembeötlőbb a napszámosok folytatólagos és drasztikus létszám- és aránycsökkenése, hiszen 1910-ben az összes női keresőnek immár csak 2,2%-a került ki közülük. A jelenség külön magyarázatot kivan. A tapasztalat szerint a köznapi nyelvi megjelölést sokban magáévá tevő statisztikai kategorizálási gyakorlat, különösen a rendszeres hazai népszámlálási felmérések kezdeti periódusában, hajlamosnak mutatkozott a külön megnevezés nélküli ill. a különböző ágbeli napszámosok fogalmának tág értelmezésére. Nemcsak az eltérő gazdasági ágakban váltakozva, alkalmi jelleggel munkát vállalókat sorolta be a napszámos kategóriába, hanem igen gyakran az egy-egy gazdasági ágon belül különböző munkafajtákat ellátó egyéneket is. A fővárosi női napszámosok számában 1880-1910 viszonylatában regisztrált nagyarányú visszaesésben, végeredményben nagy szerepe volt annak, hogy a pontosabb foglalkozási besorolás nyomán a statisztika fokozatosan közeledett a napszámos foglalkozási kategória helyes értelmezéséhez és a valóságot hűen kifejező számszerüsitéséhez. 47 XI. tábla 1800=100 Év Összes Házicselédség Ipari munkásnők 1890 165,4 143, 0 183,5 1900 214,9 189,9 304,9 1910 274,8 234,4 421,9 47 Vö. Thirring Lajos: id. m. 322., 377. (306. sz. jegyzet).