Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

és méreteit mennyire meghatározta az a folyton fellángoló harc, amit a munka nélkül álló férfi munkástömegek folytattak a női munka ellen. Sőt a helyzetelemzésünk alapjául szolgáló adatoknak a pontossága is megkérdőjelezhető helyenként, hiszen a felmérések készitői egy sor házon belül nők által végzett, valóságos természete szerint termelő munkának minősithető tevékenységet rendszerint kizártak a kereső foglalkozások köréből, annak végzőit az aktiv népességből. (Ez a szemléleti beidegzettség mindenekelőtt a mezőgazdasági népességen belül hozott létre valótlan statisztikai arányokat a két nem keresői-eltartottjai között, s legkevésbé ott éreztette hatását, mint pl. Budapesten is, ahol aránylag csekély számban volt jelen agrárnépesség). Végezetül kissé alaposabban szemügyre vesszük a nők kereső munkavállalása és családi állapota közötti összefüggést. Mint korábbi adataink azt már tükrözték, a nők átlag kétharmad része továbbra is az otthon falain belül maradt és végezte a gyermekszülés- és gondozás köré épülő házimunkák körét. E tevékenységek társadalmasitottságának alacsony szintje nem tette lehetővé a nők teljes körű foglalkoztatottságát, s konzerválták a női illetve férfi világ elkülönültségét. A nő számára leginkább akkor nyilt meg a lehetőség az otthonon kivüli kereső foglalkozás vállalására, vagy helyesebben akkor kényszerült munkát vállalni, amikor még nem élt saját családi kötelékekben, amikor még hajadon volt. Wolfnak a századvég-századelő időszakára vonatkozó nemzetközi adatai tükrében ugy tűnik, hogy azokban az országokban, ahol a női keresők nagyobbik hányada házicselédként dolgozott, ott zömében hajadonokból állt az aktiv női népesség (I), ahol viszont a házicselédek száma aránylag alacsony szinten mozgott, ott többségben voltak a dolgozó nok között a férjezettek (II). S végül voltak olyan országok is, ahol noha a házicselédek az összes noi kereső népességnek legfeljebb az egynegyedét alkották, a hajadonok mégis túlsúlyt képeztek (III). (Ld. a VI. táblát). VI. tábla A házicselédek és hajadonok aránya az aktiv íői népességben, 1890-1910 Ország Házicselédek (százalékban) Hajadonok (százalékban) * Anglia 40,0 78,7 Hollandia 42,6 76,3 USA 42,2 67,1 Ausztria* 6,7 45,7 Franciaország 11,0 38,1 III.^„ . Dánia 25,8 72,0 Németország 18,7 71,8 * Vö. 18. jegyzettel. E táblához mindössze azt a kiegészitő megjegyzést fűznénk, hogy az I. kategórián belül szereplő Angliában a hajadonoknak a keresőkön belüli súlyához a házicselédeken kivül a nagyipari munkásnők is hozzájárultak, köreikben ugy s z in22 G. Wolf: id.m. 232. sk. és 251.