Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

tén aránylagosan jelentékeny volt a hajadonok száma. Az ország két legiparosodottabb vidékének textil- főleg gyapotgyáraiban, ahol a nők meglehetősen nagy számát alkalmazták, a munkásnők között - a XLX. század folyamán végig megközelítően azon a szinten állt a hajadonok aránya, mint az aktív népesség egészén belül (Id. a VII. táblát). VII. tábla Hajadonok aránya az angol ipari nőmunkásságban (százalékban) Hely 1851 1871 1901 Lancashire 73,1 — 76,0 Blackburn 75,9 70,0 — A fővárosi női aktív népesség egészére nézve, ebben az összefüggésben, nem rendelkezünk átfogó aggregát adatokkal. Részadataink szerint az ipari munkásnők több mint fele - a század első két évtizedében - hajadonokból került ki. Az 1900-1920 közötti időszakból az ipari munkásnők átlag 61,6%-ának a családi állapotát ismerjük.

24 A réteg ezen csoportjában 67,6% volt a hajadonok aránya. Az aktív női népesség legszámottevőbb csoportján, a házicselédségen belül pedig a század első három évtizedében átlag 86, 5%-ra rúgott a hajadonok részesedése.

25 Szórványos adataink alapján is joggal feltételezhetjük, hogy Budapest a VI. tábla kategóriái közül az elsőhöz áll a legközelebb, hiszen 1900-1930 között a házicselédeknek az aktiv női populáción belüli aránya átlag 33%-ot tett ki és a hajadonoké pedig feltehetően 60-70%-között mozoghatott. A női kereső népesség tehát zömmel hajadonokból és a női népesség fiatal korosztályaiból rekrutálódott. Európa iparosodó, iparosodásban már előrehaladott társadalmaiban mindenütt a fiatal korosztályok adták, a XLX. században és a XX. század általunk befogott évtizedeiben, a női keresők nagyobb hányadát. Milánóban pl. az aktiv női népesség 75%-a a 15-20 életév közöttiekből tevődött össze a századvég időszakában, de hasonló arányok tapasztalhatók Anglia és Franciaország stb. ipari nagyvárosaink női társadalmában is.

26 Angliában még a két világháború között, sőt a második világháborút követően is döntően alacsony korátlag jellemezte a női foglalkoztatottság szerkezetét: 1931-ben pl. a 18-21 életéves női kohorsz 3/4-ede munkát vállalt, de a 25-30 évesek kohorszának már csak l/3-ada, a 35-40 évesekének pedig alig l/4-e volt foglalkoztatva. 27 A budapesti aktiv női népesség ebben a tekintetben sem tért el a vázolt európai modelltől. 1900-1920 között e népesség valamivel több mint felében a 20 év alattiak aránya 33% volt, szemben a férfiak 21,4%-os arányával. 28 Részletesebb korcsoportbontás csupán a húszas évek második feléből, az egyik 23 M. Hewitt: Wives and Mothers in Victorian Industry. London, 1958. 15. skk. 24

IllyefalviI. Lajos: A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bp., 1930. 38. 25 Uo. 38. és 663. 26

/. W. Scott - L.A. Tilly: Women's work and the family in nineteenth century Europe. Comparative Studies in Society and History. 1975. Vol. 17. No. 1. 39. 27 F. Zweig: Women's Life and Labour, London, 1952. 29. 28

Illyefalvi I. IMJOS: A munkások ... 28. sk.