Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

dő törvényhatóságnak haladéktalanul küldje meg. A városi tanács ezeknek a kéréseknek hamarosan eleget is tett. December 21-én szétküldte a már a kormány által is jóváhagyott budapesti bádogos ipartársulat alapszabályait.

44 A pesti céheknek a városi tanács 11382/872. számú április 18-án hozott határozata alapján június 15-ig kellett választ adniuk arra a kérdésre, hogy ipartársulattá kivánnak-e alakulni vagy inkább a feloszlatás mellett döntenek-e? A jelzett határidőig ipartársulattá kivánt alakulni a jelentkezés sorrendjében a szatócsok, a polgári kovácsok, a mészárosok, a szabók, az esztergályosok, a csizmadiák, a szűcsök, a kádárok, a pesti arany-ezüstmüvesek és ékszerészek céhe; egy ipartársulattá kivántak alakulni a pesti és budai sárgarézöntő, bronzmüves, szegkovács és fémező céhek; bejelentette szándékát még a pékek, könyvkötők, tímárok, pesti cserépfedők céhe, valamint a polgári kávétestület és a pesti kalmártestület is. Az emiitett céheknek az ipartársulattá alakulási kérelmét június 27-i ülésén tárgyalta a városi tanács. Az ipartársulatok alakulása ezzel természetesen még nem fejeződött be, a többi kisipari szakmánál is fokozatosan alakultak meg a céhek felszámolása után az ipartársulatok, amelyeket az 1884. évi ipartörvény rendelkezése értelmében azután az ipartestületek váltottak fel. Pestváros tanácsa, amint látjuk, nem szűkölködött tennivalókban. Az ipartöivény életbeléptetésével, sok fontos változás végrehajtását kellett biztosítania, de számos ezirányu ténykedése sem vonta el figyelmét a város anyagi erőforrásainak védelmétől. Az engedélyi dijak szedéséről ugyan le kellett mondania, de az iparkihágások után szedett birságok továbbra is rendelkezésére állottak. Ezek maradéktalan biztosítására és a rendeltetésüknek megfelelő felhasználása érdekében a tanács javaslattételre kérte fel a városi számvevőséget. Jelentésük alapján a tanács ugy határozott, hogy a birságok beszedését ezentúl a főkapitányi hivatal végzi majd, de az általuk beszedett dijakat egy külön naplóba, - amely az "Albrecht-Hildegard alap javára szedett iparbirságok" cimet viseli - tételenként különkülön kell bevezetni és a hetenként befolyt bírságokat minden szombaton a tanács letéti hivatalába kell átszállítani. Az 1872. évi ipartörvény megkésve és nehezen született meg. Hibáit, gyengeségeit, félmegoldásait létrehozása pillanatától sokat birálták a kortársak, a legközelebbi ipartörvény megalkotásáig (1881, 1884) időről-időre a hírlapi polémiák tárgya volt. Jelentősége mégsem becsülhető le, mert a céhrendszer megszüntetésének törvnnybeiktatásával a gyáriparban már korábban megindult kapitalista fejlődés és a kisipar céhes keretek közé szorított feudális kötöttségei között mutatkozó ellentéteknek a felszámolására, az iparfejlődés ütemének meggyorsítására törekedett. 44 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan. ir. 17787/72.