Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Gyáni Gábor: A fővárosi női munkaerő foglakoztatottságának szerkezetváltozása 1880-

Gyáni Gábor A FŐVÁROSI NÖI MUNKAERŐ FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK SZERKEZETVÁLTOZÁSA 1880-1941 KÖZÖTT "... nincs olyan foglalkozás az államban,amelyre kizárólag csak nők volnának alkalmasak, mert nok, vagy csak férfiak, mert férfiak, hanem a természetes alkalmasság egyformán osztódott szét mindkét nemben, és a nő - természete szerint - űzheti mindama szakmát, amit a férfi, csak a nő minden téren gyengébb."

1 A gazdasági élet kezdődő modernizálódása, a polgári társadalmi fejlődés kibontakozása sok évszázad után először változtatott radikálisan - legalábbis Európában - a nő társadalmi helyzetén. Ismeretes, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségi viszonyok a kapitalizmust megelőző történelmi etapok egymásutánjában meggyökereztették és konzerválták a nők családhoz-háztartáshoz kötöttségének a gyakorlatát. A polgárosulás gyökeresen fölforgatta az évszázadok változatlanságával megszentelt viszonyokat, midőn a nőt kiemelte, mintegy kiszabadította a házi (családi) kötelék és az otthoni munka világából, s nagy tömegeit közvetlenül vonta be a társadalmi munkamegosztás uj rendszerébe. Némileg tágitva a most szemügyre veendő képet, a történelmileg az európai feudalizmusból a kapitalizmusba történő átmeneti folyamat azáltal határozta meg, illetve fogalmazta át a nőkre hagyományosan jellemző társadalmi szerepet, hogy a termelő- és politikai (jogi) közösség gyanánt működő családi intézményt felbomlasztotta. A bomlási folyamat a családot elsőként gazdasági egységként történő funkcionálásának az oldaláról érte. A munkamegosztás uj tőkés rendszere a termelőtevékenységek megszervezésében eltekintett a családi közösségi keretektől és az egyes egyéneket vérségi kötelékeik által egybetartott, egybefüzött szűkebb közösségeiktől elszakadó, attól függetlenülő termelőközösségekbe kapcsolta bele.

2 A társadalmi jelentőségű gyakorlati tevékenységek általános individualizálódása indult meg ezzel, amely - bizonyos időbeli lemaradással - magával hozPlatón: Az állam. Bp., 1970. 110. T. Parsons: Essays in Sociological Theory. The Free Press: New York, 1964. 190-193.; T. Parsons - R.F. Bales: Family. Socialization and Interaction Process. N.Y., 1964. 3-35.; /. Goody: The evolution of the family. In: P. Laslett (ed): Household and Family in Past Time. Cambridge, 1972. 103-125.