Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

lekedett: megbízta a "Közigazgatás" cimü szaklap szerkesztőjét, aki a szabálytervezetet lapjában időközben már több folytatásban közölte, hogy kétszáz darab különlenyomatot készíttessen a közleményből, amellyel az érdeklődőket el lehet látni. Barna Zsigmond eljárását a tanácsülés augusztus 27-én jóváhagyta és a nyomtatás költségeit házipénztárából számára kifizette. 40 Pest városának iparügyi szabályrendeletét a "Közigazgatás" négy folytatásban közölte. 41 A szabályozásra került iparok: a) szálloda, b) korcsma, pálinkamérés, c) kávéház, pótkávémérés, d) zsibáruskodás, 3) zálogra való kölcsönzés, f) cselédszerzés, g) kéményseprés, h) személy és teherszállítás, i) hordár és bérszolga. Az ezekre, a mai szóhasználattal élve szolgáltató iparágakra vonatkozó rendelkezéseket két nagy csoportra bontották. Az első rész az általános határozatokat tartalmazta. Ilyenek voltak a megbízhatóságra, a büntetlenségre, a közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi szempontokra való tekintettel hozott rendelkezések. A második rész az egyes iparágakra vonatkozó határozatokat foglalta magában. Felsorolta mindazokat a feltételeket, amelyek az iparengedély elnyeréséhez szükségesek, az engedélyek átruházására vagy bérbeadására vonatkozó rendelkezéseket, a nyitvatartásra, az üzleti könyvek vezetésére, a helyiségek minőségére és változtathatóságára, az alkalmazottak szakképzettségére utaló szabályokat. Érdemes megemlíteni, hogy Pest város törvényhatósága minden ellenkező vélemény és határozat ellenére sem volt hajlandó teljesen lemondani az engedélyi dijakból származó jövedelméről és a szabályrendeletben felsorolt iparoknál a kocsma és pálinkamérési engedélyek esetében ezt a jogát fenn kivánta tartani. A szabályrendeletek 14.§-a kimondta: "Minden szatócs és füszerkereskedő, ha pálinkát mérni kivan, köteles ebbeli szándékát a városi tanácsnak előre bejelenteni s a nyerendő engedélyért a város földesúri jogának elismeréséül 15 forintot a szegény intézetek javára előre lefizetni."

42 Ám a városi hatóság átal összeállított iparügyi szabályrendeletnek még hoszszu, rögös utat kellett megtennie a jóváhagyásig. Október 10-én a városi tanácsülés felterjesztése sürgősen kéri a Földmüvelés- Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumtól a szabályrendelet jóváhagyását, ami nyilvánvalóan nem történt meg, mert még 1874. július 18-án is ezzel foglalkozott az ujabb szabályrendeleti javaslat elkészítésére kiküldött albizottmány Szabóky Adolf elnöklete alatt. 43 Ennek ellenére feltételezhető, hogy a végleges szabályrendelet megszületéséig nemcsak a fővárosban, hanem az ország más törvényhatóságainál is a Pest városa által elkészített 1872-es szabályrendeletet érvényesítették a felsorolt iparágak gyakorolhatóságánál. A városi és megyei törvényhatóságok egyébként nemcsak az iparügyi szabályrendeletet, hanem Pest városának az ipartörvény életbeléptetésével kapcsolatos más rendelkezéseit is mintának, követendő példának tartották. 1872. decemberében az ország legkülönbözőbb pontjairól (Zalaegerszeg, Szilágysomlyó, Kiskőrös stb.) érkeztek útmutatást kérő levelek Pest város tanácsához. Ugyanis az ipartörvény 83.§-a kimondta a céhek megszüntetését, a 76-82-ik paragrafusai pedig a feloszlatott céhek helyébe lépő ipartársulátok alakitását iktatta törvénybe. A legtöbb kérés arra irányult, hogy a Pest városa által már bizonyára kidolgozott ipartársulati alapszabálytervezetet "mintául és irányadás végett" a város a levelet kül40 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 30012/872. 41 Közigazgatás, I.évf. 1872. 960-964. 1008-1010, 1062-1064, 1111-1112 hasáb 42 Közigazgatás, I. évf. 1872. 963 hasáb 43 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan. ir. 31336/872.