Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

cember 7-én olvasták fel a képviselőházban és ott minden vita nélkül jóváhagyást nyert. 35 Az ipartörvényjavaslat 4. és 96.§-ának módosítását javasló kérvénnyel vol­taképpen véget is ért Pest város törvényhatóságának a törvényjavaslat vitájába va­ló részvétele, ami ezután következett az már az uj ipartörvény életbeléptetésével kapcsolatban Pest városára, majd később Budapest fővárosra háruló feladatok meg­oldása volt. Az ipartörvényjavaslat előkészítése, majd tárgyalása során végig érezhető a városi hatóság és a törvényhozók között bizonyos feszültség. Pest városa kez­dettől fogva sérelmezte azt a mellérendelt szerepet, amelyet rá a törvényalkotók a számára oly fontos kérdés tárgyalásánál kiszabtak. A törvényjavaslat első vál­tozatának megvitatásánál még a javaslat egészéhez kivántak hozzászólni, vélemény­nyilvánítási kedvük a javaslat körüli hosszas és bonyolult módosítások során azon­ban csakhamar lelohadt, végül már kizárólag csak a város érdekeit közvetlenül érintő pontokra koncentrálódott. Bírálóik, habár ezért jogosan vetették szemükre szempontjaik rövidlátó prakticizmusát, valójában nem sokat törődtek a fővárossá alakuló város terheinek növekedésével. Pedig az ipartörvény megvalósulásánál a városi hatóság munkájának dandár­ja még csak ezután következett. Alig zajlott le az országgyűlésben az uj ipartör­vényjavaslat vitája a város máris felkészült a törvény életbeléptetésére. Az 1872. március 5-én tartott tanácsülés által kijelölt bizottmány feladata volt az ezzel kap­csolatos intézkedésekre vonatkozó javaslatok benyújtása. A bizottmány elnöke Thaisz Elek főkapitány, tagjai Gerlóczy Károly tanácsnok, Havas Ignác, Máttyus Arisztid képviselők és Havas Pál jegyző volt. 36 A bizottmány legfőbb feladata az ipartör­vény 5.§-ában foglalt iparágaknak hatósági szabályok által való rendezése volt. A június 6-án benyújtott szabály tervezetet a tanácsülés módositásával együtt július 16-17-én tárgyalta a városhatósági közgyűlés. 37 Jóváhagyás végett augusztus 10­én előbb a Belügyminisztériumba küldték majd miután ott "rendőri szempontból" kifogástalannak találták, az ipartörvény szempontjából való megbirálás és elinté­zés végett továbbitották a földmlvelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez szeptember 4-én. 38 Mialatt az iparügyi szabálytervezet az ügyintézés szokványos útvesztőit jár­ta a Belügyminisztériumból figyelmeztetés érkezett a városi hatósághoz. Oka Esz­tergom megye alispánjának július 25-1 jelentése, amelyben panaszolja, hogy Pest város főpolgármesteri hivatala háromszori megkeresés után sem küldte le a me­gyének a szabálytervezetet, holott a földmüvelés- Ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter március 26-án 3771. számú rendeletében figyelmeztette a törvényhatósá­gokat, hogy az egyöntetűségre való törekvés miatt a saját megyéjükben a szabály­tervezetek kidolgozásánál vegyék figyelembe a Pest városa által kidolgozott sza­bályrendeletet és a magukét ennek mintájára készitsék el ! Augusztus 2-án a Bel­ügyminisztérium felhivást intézett tehát a városhoz, hogy a még hivatalos jóvá­hagyást nem nyert szabályzatot küldje meg Esztergom megyének. 39 Rövidesen több mint nyolcvan megyei és városi törvényhatóság sürgette a szabálytervezet megküldését, amint erről Barna Zsigmond főjegyzőnek Pest vá­ros tanácsához intézett hivatalos jelentéséből értesülünk. A főjegyző gyorsan cse­35 Képviselőházi Napló, 1872-1875. II. kötet 209. 36 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 7552/72. 37 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 19017/872. 38 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 25836/872., 31336/872 39 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 27376/872

Next

/
Thumbnails
Contents