Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

Időközben, mig a javadalmi bizottmányban és a városi tanácsban az ipartörvényjavaslat feletti vitában érvek és ellenérvek hangzottak el, a parlamenti osztálybizottságok munkája nyomán is formálódott, alakult a javaslat. Mire a városnál a közgyűlés elé kerültek a javadalmi bizottmány észrevételei azok nagyrészének már megszűnt a tárgya, mert közben elkészült a módositott törvényjavaslat. Az 1869. december 1-én tartott városhatósági közgyűlés igy nem tehetett mást mint utasitotta a javadalmi bizottmányt, szerezzen egy példányt a módositott javaslatból és az erről szóló véleményét, terjessze minél előbb a közgyűlés elé.

15 Kellemetlen közjáték következett ezután. A módositott javaslat egyetlen példányát sem sikerült megszerezni. Gerlóczy Károlynak a tanács elé terjesztett jelentése számol be arról, hogy Királyi Pál városi és egyben országgyűlési képviselő azért nem tudta az általa megigért példányt megszerezni, mert a képviselőház központi bizottmánya a javaslattal kapcsolatos munkálatait még nem fejezte be. Gerlóczy áthidaló inditványt tett: tűzzék újra a közgyűlés napirendjére a már egyszer letárgyalt "észrevételeket" és még egyszeri megfontolás után kérvény formájában terjesszék az országgyűlés elé.

16 Az 1870. évi január 21-én megtartott városhatósági közgyűlés hangsúlyozta: "bármennyire is érdekelve van a város közönsége ezen nagyfontosságú kérdés által" az ismert okoknál fogva nem állt módjában a törvényjavaslatot alaposabban tanulmányozni és arról rendszeres munkálatot késziteni. Elfogadták Gerlóczy indítványát, az engedélyi dijakra vonatkozó kiegészítésekkel, mondván: az iparbiróságokon kivül emberemlékezet óta szokásos a kegyeleti intézetek fenntartására az engedélyi dijak szedése. Ezeknek az intézeteknek - mint az "Elisabethianum" agg ápolda, a " Josephianum" fiuárvaház és az Albrecht Hildegard alapitvány - fő jövedelmi forrása volt az engedélyi dij, kérik, hogy a képviselőház a szabad királyi városoknak ezek szedésére való jogát továbbra is érintetlenül hagyja. A kérvény továbbítására felkérték a főpolgármestert, hogy a kérvények szokásos utjának lerövidítése érdekében vegye igénybe Királyi Pálnak Pest belvárosa országgyűlési képviselőjének segítségét, aki azt közvetlenül a képviselőház központi bizottmányához juttathatja.

17 Igy indult útjára Pest városának az ipartörvényj avas lat ügyében a képviselőházhoz intézett első kérvénye. A sietség, a külön segítség igénybevétele utóbb fölöslegesnek bizonyult. A törvényjavaslat tárgyalására ugyanis 1870-ben nem került sor. Az országgyűlés ugy döntött, bevárja az összes beérkező módosításokat, s majd csak ezek tanulmányozása és egyeztetése után tűzik újra napirendre a törvényjavaslat tárgyalását. Gorove István ipar- és kereskedelmi miniszter közben a törvényjavaslat egy részét visszavonta és helyette uj szakaszok beiktatását kívánta. A módosító indítványok sokasodtak, az idő egyre telt, uj miniszter került az ipar- és kereskedelmi tárca élére Szlávy József személyében, aki 1871. szeptember 20-án ujabb módosításokat nyújtott be a képviselőházban.

18 Szeptember 25-én GyŐrffy Gyula képviselő indítványára elhatározták egy tizenöt tagból álló szakbizottság felállítását, amelynek feladata lenne a módosítások alapján a törvényjavaslat átdolgozása. Szlávy József helyeselte a javaslatot azzal a kikötéssel, hogy a bizottság munkálata most már ne az osztályokhoz, hanem egyenesen az országgyűlés elé kerüljön. Különben félő, hogy a törvényjavaslat ügye a végtelenségig húzódik, olyannyira, hogy tár15 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 34633/869.sz. 16 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 34639/869.sz. 17 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 1180/870.sz. 18 Képviselőházi napló, 1869-71. XVII.köt. 106.