Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kubinszky Judit: Az 1872. évi ipartörvényjavaslat Pest város törvényhatósága előtt

gyalására már nem is kerül sor.

19 A tizenötös bizottság tagjait a szeptember 25-i ülésen választották meg, a bizottság másnap 26-án tartotta meg első, alakuló ülését. Végigtekintve a bizottság tagjainak névsorán 20 rögtön szembetűnik, hogy többen szerepelnek ott azok közül, akik az ország ipari-gazdasági életében vezető szerepet töltöttek be. Munkájuk hatékonyságát bizonyítja, hogy az egy hónap múlva, 1871. október 25-én megtartott városhatósági közgyűlés jegyzőkönyvéből már arról értesülünk; az ipar törvény javaslat átvizsgálására kiküldött tizenötös bizottság munkálatát már befejezte. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy az uj javaslat szerint is a jótékony intézetek alapja javára eddig szedett ipardijakat eltörlik. A város jótékonysági alapjának érdekeit védve a közgyűlés hivatkozott az 1870-ben az országgyűléshez intézett feliratára és egyben elhatározta, hogy a tizenötös bizottság jelentésének tanulmányozása, valamint ezzel kapcsolatban a képviselőházhoz való felterjesztés megszövegezése céljából bizottmányt állit fel. A bizottmány tagjai voltak: Seregi Józsa, Weisz Bernát, Grün János, Forgó István, Havas Ignác, Schmidlechner György, Máttyus Arisztid, Királyi Pál, Korcsák József képviselők és Havas Pál jegyző.

21 Ezek közül Máttyus Arisztid és Királyi Pál egyben országgyűlési képviselők is, sot a tizenötös bizottság tagjai is voltak. Az ipartörvényjavaslatot tárgyaló városi bizottmány Seregi Józsa elnöklete alatt november 13-án fogalmazta meg a közgyűlés számára jelentését. Ebben a városi hatóságnak az ipartörvényjavaslattal szemben emelhető kifogása két pontban kristályosodott ki. Az egyik a törvényjavaslat 96. §. c. pontjának, amely változatlanul átvette a javaslat első megfogalmazásából a 101. §. b. pontjának szövegezését, eszerint pedig az iparügyekben első folyamodásu hatóság, hatósági joggal felruházott városokban a rendőri hivatal. A jelentés érvelésében utal rá; ha Pest város rendőrsége a jövőben is municipális jellegű maradna, nem emelnének szót a paragrafus ellen. Közben azonban már országgyűlési tárgyalásra került a fővárosi törvényjavaslat s ennek első szakaszában kimondják, hogy a fővárosi rendőrség állami jellegű, államilag kinevezett személyzettel. Ha az ipartörvényjavaslat szövegében nem változtatnak, az a sajátos helyzet áll elő, hogy az elsőfokú iparhatóság állami, a második fokú - a tanács - hatósági, a harmadik fokú - a minisztérium - ismét állami szerv lenne. Igy ellentétben a törvényjavaslat többi részének szellemével a hatósági jogok hátrányára Pest városa iparhatósági tekintetben külön rendezés alá kerülne. A bizottság azt javasolta Pest városa esetében az elsőfokú iparhatóság ne a rendőri hivatal legyen, hanem az a tanácsnok, aki a fővárosi törvényjavaslat értelmében a tanács iparügyi osztályát fogja vezetni. Ezáltal váltanák valóra az ipartörvényjavaslat azon intencióját, hogy ugyanúgy mint a többi hatósági joggal felruházott városban Pesten is hatósági közeg gyakorolhatná az elsőfokú iparhatóság teendőit. Ellenvéleményt hangoztatott a bizottmány az ipardijak kérdésében is. Az uj ipartörvényjavaslat 4.§-a szerint ugyanis az iparengedélyeket a hatóságok ezentúl ingyen kötelesek kiszolgáltatni. A jelentés hivatkozott a városnak 1840 óta ezen 19 U.o. 115., 116. 20 Az ipartörvényjavaslat tárgyalására kiküldött tizenötös bizottság tagjait a következő szavazataránnyal választották meg: Érkövy Adolf 151, Philippovics Simon 151, Falk Miksa 150, Ranicher Jakab 149, Máttyus Arisztid 124, Győrffy Gyula 122, Horn Ede 121, Vidacs János 118, Móricz Pál 113, Királyi Pál 87, Perczel Béla 84, Wahrmann Mór 84, Stoll Károly 83, Gorove István 82, Chorin Ferenc 74, Éber Nándor 70, Házmán Ferenc 67, Szentpály Jenő 67, Helffy Ignác 66, Korizmics László 65, Pulszky Ágost 64 szavazatot kapott. A névsorban szereplő 21 képviselő közül a rájuk leadott szavazatok arányában az első tizenöt, Chorin Ferencig bezárólag lett a bizottság tagja. Képviselőházi Napló 1869-71 XVII. köt. 164. 21 BFL IV. 1303/f. Pest v. ir. Tan.ir. 37532/87l.sz.