Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

hagyatván minden háztulajdonosnak, vagy az épités iránt szerződést kötött feleknek, az illető személyzettel a fenkitett napi bérek alól is alkuba bocsátkozni". Végül javasolta, hogy a városkapitányi hivatal "a városban létező kőműves legényeknek és egyéb munkás embereknek számát a lehetőségig kitudván, azt haladéktalanul jelentse be, hogy azon esetre, ha elegendő számmal nem találtatnának, e részben a tisztelt közgyűlés által kellő lépések tétethessenek". A közgyűlés május 26-án tárgyalta ezt az utóbbi jelentést, s annak az épületfa beszerzésére vonatkozó javaslatait tudomásul véve utasitotta a bizottmányt, hogy az épületfa beszerzésére a szükséges intézkedéseket tegye meg; a munkabérekre vonatkozó javaslatot azonban nem fogadta el, mert a megfelelő bérek kialakítását "inkább verseny, mint árszabás által" látta megvalósíthatónak. A szükséges munkaerőt viszont ugy kívánta biztosítani, hogy Pest, Esztergom, Fejér, Nógrád, Heves és Hont vármegyékhez fordult, hogy ezek szólítsák fel a területükön élő kézműveseket, ácsokat és napszámosokat, hogy vállaljanak Pesten munkát, illetve felkérte Irányit, hogy a budai várfalak lerombolásánál nélkülözhető kőműveseket és napszámosokat engedje át a városnak. Végül utasitotta a városkapitányi hivatalt, hogy a "dologtalan s a munkabéreket mesterségesen felcsigázni törekvő csavargó napszámosokat Buda vár falai letörésénél alkalmazza", illetve elhatározta, hogy "Pest város munkás osztályát" falragaszokon szólítja fel, hogy munkabérköveteléseiket "ne csigázzák fel" "az uzsoráig". A pesti munkásokhoz intézett felhívás már aznap megjelent az épületek falain. Ebben a munkabérkövetelések mérséklésére azzal szólította fel a városi hatóság igen kategorikusan a munkavállalókat, hogy ha ennek a felhívásnak nem tesznek eleget, akkor a hatóság a maga részéről "a méltányosság tiszteletben tartásául kényszerítő módokhoz" fog velük szemben nyúlni. Közben Irányi is rendelkezett arról, hogy a városi hatóság a kárt szenvedett épületek kijavításához szükséges építőanyagok beszerzéséről feltétlenül gondoskodjék. Mindenekelőtt a fa és az üveg beszerzésének szükségességét hangsúlyozta, mivel értesülései szerint ezekből "a város kebelében fogyatkozás tapasztaltatik". A tanács a faanyag biztositása érdekében már megtett intézkedéseiről taájékoztatta a kormánybiztost, a szükséges üvegmennyiség beszerzésére pedig az építészeti bizottmányt utasitotta. Az építőanyagok beszerzése az adott körülmények között természetesen sok nehézségbe ütközött, a város helyreállítása azonban ennek ellenére megindult, s eléggé gyors ütemben folyt. Elsősorban a romok mielőbbi eltakarításáról kellett gondoskodni azokon a helyeken, ahol ez még nem történt meg. A romeltakarítás a háztulajdonosok kötelessége volt, a felügyeletet azonban a városkapitányi hivatal látta el, s neki kellett gondoskodnia a törmelékek lerakására alkalmas helyek kijelöléséről is. Május végén hozzákezdtek az ágyúzás miatt megrongálódott belvárosi, lipótvárosi és terézkülvárosi elemi iskolák épületeinek kijavításához, valamint az utcalámpák rendbehozatalához is. A vár elfoglalása után az újjáépítés Budán is megindult. A pesti tanácshoz intézett rendelkezésével egyidejűleg Irányi a budai tanácsot ugyancsak felhívta az épületfal és az üvegtáblák beszerzésére, gondoskodott ugyanakkor a Pesten és Budán levő állami épületek rendbehozataláról is. Ezzel a feladattal az országos építészeti hivatalt bizta meg. Időközben a pénzügyminiszter Pestre küldte Virták Károly minisztériumi titkárt a belügy-, az igazságügy-, a vallás- és közoktatásügy- és a pénzügyminisztérium épületeinek kijavíttatása végett. Irányi igy az állami épületek rendbehozatalára való felügyelettől mentesült, az újjáépítési munkák feletti általános felügyeletet azonban ezután is ellátta. A javitási és épitési munkákkal egyidejűleg folyt a budai vár falainak le-