Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

totta a városkapitányi hivatalt, hogy a sorköteles fiatalembereket rendelje be a sorozóbizottság elé, a vonakodókat pedig karhatalommal állitsa elő; s felkérte a különféle vallásfelekezetek lelkészeit is, hogy legyenek segitségére az újoncozás megfelelő eredménnyel való lezárásában. Gondoskodott ugyanakkor a már kiállított újoncok megfelelő' elszállásolásáról, valamint felszereléséről is. Ledniczky erőfeszítései sem hozták azonban meg a kivánt eredményt; igy lekerült a napirendről az a korábbi terv, hogy a pesti újoncokból önálló zászlóaljat alakítanak. A tanács június elején felkérte a hadügyminisztériumot a kérdésben való végleges állásfoglalásra, mire a minisztérium június 12-én közölte, hogy az önálló zászlóalj megalakítására nincs lehetőség, s a már besorozott ujoncokat a hiányos létszámú zászlóaljak kiegészítésére kell fordítani. Budán Balássy Antal tanácsnok s helyettes városkapitány vezetésével alakult meg, pontosabban: alakult ujjá az ujoncozási választmány, s tevékenységét június 6-án kezdte meg. Az újoncozás itt sem járt a kivánt eredménnyel: az önként jelentkező újoncok száma június végén csak 237 főnyit tett ki, a besorozott újoncok száma pedig július elején is csak 27 főnyire rúgott. 41 Pest és Buda újjáépítése Közvetlenül az ostrom befejeződése után megkezdődött mindkét város helyreállítása is. A pesti közgyűlés még május 16-án ugy rendelkezett - Irányi egy május 15-én kelt utasítása következtében -, hogy az ágyúzás miatt súlyosan megsérült, és ezért esetleg életveszélyessé vált házakat a városépítési bizottmány sürgősen vizsgálja meg, az ilyen házakban tartózkodókat lakoltassa ki, illetve a beköltözni akarókat ettől tiltsa el, s amennyiben szükséges, ezeket az épületeket, még mielőtt maguktól össze omlanának, romboltassa le. Május 23-án azután arról rendelkezett a közgyűlés, hogy az épitési bizottmány tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy a megrongálódott házak tulajdonosai a szükséges épitési anyagokat elegendő mennyiségben és a lehető legjutányosabb áron beszerezhessék; továbbá annak érdekében, nehogy a "a kömüveslegények s más ... napszámosok a mostani körülményeket" kihasználva "a netalán felcsigázni szándéklott napi bérek által" a kárt szenvedett háztulajdonosok "balsorsát még Inkább érezhetővé tegyék". Végül kimondta azt is, hogy a jelentés elkészülte után - amennyiben szükséges a kormánybiztost is fel kell kérni "az illető háztulajdonosokat ért szerencsétlenségnek célszerű intézkedések és hathatós közbenjárása általi enyhitésére". Az épitési bizottmány mindkét közgyűlési utasításra május 25-én terjesztette fel jelentését. A május 16-i közgyűlési határozattal kapcsolatban közölte, hogy a szükséges intézkedéseket a sérült épületek megvizsgálására, valamint a veszélyessé vált épületek lerombolására megtette, s egyúttal hozzákezdett a keletkezett károk felméréséhez is. A május 23-i közgyűlési határozattal kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy az épitési anyagok közül eleősorban épületfa beszerzése szükséges; majd a beszerzés módozataira vonatkozóan tett javaslatokat, mig a bérekkel kapcsolatban azt ajánlotta, hogy az elsőrendű szakmunkások napi bére 1 forint, a másodrendű szakmunkásoké 45 krajcár, a férfi napszámosoké 36 krajcár, a nőké 24 s a gyermekeké ugyancsak 24 krajcár legyen, "fennBFL Buda Tan. lev, 1847-1850:1523, uo. Kgy. ir., uo. 1848-1849. évi ir., uo. Pest. Tan. jkv. Közgyűlés 1849. máj. 26., 1849. jún. 4., Tanácsülés 1849. máj. 25., 1849. jún. 5. 1849. jún. 12., 1849. jún. 15., 1849. jún. 25., no. Közig, iratok 1848/49:191, 1848/49:480, OL OHB Ált. ir. 1849:7593, Gelich: i.m. III. 400., Budapest története IV. 96.