Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

Egyéb - politikai jellegű - intézkedések a vár elfoglalása után Ezekkel a rendelkezéseivel egyidejűleg a kormánybiztos intézkedett a Budán levő állami hivatalok, pénztárak és levéltárak biztosításáról is; közölte azonban Hajnikkal, hogy szükségesnek látná ezeknek a feladatoknak az ellátásával "egy külön egyént bizni meg". Ezt a munkát ekkor Hajnik - akit Szemere május 13-án egyébként is felszólított az állami tulajdont képező épületekről és egyéb értékekről való gondoskodásra - vállalta magára, s Ő végezte a továbbiakban az ezekkel kapcsolatban szükséges teendőket. Irányi ugyanakkor rendelkezett az 1848 szeptemberében nádori tisztéről lemondott István főherceg Budán levő ingó és ingatlan javainak lefoglalásáról; majd utasitást adott a budai postahivatal három vezető tisztviselőjének letartóztatására és javaik összeírására, mivel ezek nem gondoskodtak kellőképpen a postahivatal pénztárának, valamint irattárának megóvásáról. Gondoskodnia kellett továbbá a kormányzóelnöki hivatal rendelete értelmében a várban talált salétrom mielőbbi Nagyváradra szállittatásáról, valamint a Pestre való közeli visszaköltözését tervező Kossuth számára megfelelő szállás biztosításáról is.

40 Újoncozás május 2l-e után Május 22-én a kormánybiztos utasitotta az óbudai magisztrátust az újoncozás megindítására, május 25-én pedig a budai tanácsot hívta fel, hogy - az előző évről elmaradt újonc jutalékot is beszámítva - mintegy 600 újoncot állíttasson ki; s folytatódtak a vár bevétele után az 1200 főből álló pesti ujonczászlóalj toborzási és szervezési munkálatai is. Május 23-án Lángh Ignác tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy 21-e óta az önként jelentkező újoncok száma "napról-napra nevezetesen szaporodik"; az eredmény azonban egyáltalán nem volt kielégitő, Irányi ezért május 24-én felszólította a pesti hatóságot, hogy a teljes ujonclétszám mielőbbi kiállítása érdekében minden lehető intézkedést tegyen meg. A tanács ekkor utasitotta Lángh Ignácot, hogy ennek sikeritéséért a szükséges tervezetet készitse el, és azt terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. Lángh azt javasolta, hogy - mivel nézete szerint az "újoncok toborzás utjáni kiállitása csak hosszabb idő alatt eredményezné a kivánt sükert" - a közgyűléssel el kell rendeltetni a sorozást, s addig is meg kell akadályozni, hogy a sorkötelesek Pestről eltávozhassanak. A tanács erre kimondta, hogy "meghagyatik ... a kapitányi és jegyzői hivataloknak, hogy a sorshúzás alá eso ifjaktól az útleveleket jövendőre további rendeletig tagadják meg." A május 26-i közgyűlés azután Lángh javaslatára valóban el is rendelte a sorozás megkezdését. Erről Irányi már aznap értesítette Kossuthot, és közölte azt is, hogy a pesti újoncok száma addig a napig mindössze 130 fő. Ez a létszám azonban a későbbiekben sem növekedett tul gyors ütemben: még június 12-én is csak 325 főnyi volt az összes újoncok száma, a besorozottak pedig június 23-án is csak 178 főnyit tettek ki. Időközben változás következett be az újoncozás! választmány vezetésében, mivel Lánghot Szemere június elején a belügyminisztérium tanácsosává nevezte ki. A közgyűlés június 4-én Ledniczky Mihályt bizta meg a választmány elnöki teendőinek ellátásával. Ledniczky a maga részéről ugyancsak igyekezett mindent megtenni a zászlóalj kiállitása és felszerelése érdekében. Junius végén felszóliOL OHB. Ált. ir. 1849:7427, uo. Bm. Ein. ir. 1849:85, 1849:119, 1849:246, KLÖM XV. 398.sk.