Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

A budai tanács átalakítása Ezekben a napokban Irányi legfontosabb teendői közé tartozott a budai magisztrátus megtisztítása, a császáriakat kiszolgáló hivatalnokok leváltása és ideiglenes helyettesítésük megbízható, vagy legalább is kevésbé kompromittált tisztviselőkkel. A polgármester mielőbbi helyettesitésére Ludvigh feltételezhetően már 21-én felkérte Irányit, ő azonban két napig késlekedett a szükséges intézkedések megtételével; Ludvigh igy 23-ig Walheimet bizta meg a legsürgősebb hivatalos ügyek elvégzésével. Ez azonban annál is inkább lehetetlen helyzet volt, mert Ludwigh az "ellenségeli cimborálás" miatt Walheimet a tábori vésztörvényszék elékivánta állíttatni, ezt viszont az Irányi által eszközlendő helyettesitésig nem tehette meg. Irányi azonban nehéz helyzetben volt: a budai tanács újjáalakítása sokkal kényesebb ügy volt, mint a pestié, hiszen a császári hatóságok annak Idején mindössze három tanácstagot mozditottak el, s a tanács személyi összetétele ezek visszahelyezésével alig változott volna. Nagyobb arányú személycseréket viszont a kormánybiztos csak a városi önkormányzat megsértésével eszközölhetett, ez azonban azzal a veszéllyel járt, hogy a központi forradalmi hatóságok a helyi önkormányzat korlátozójának színezetében tűnnek fel. Végül Irányi mégis csak ezt a megoldást választotta: polgármesterré Feley Edét helyettesitette, majd elmozdította azt a három tanácsnokot, akiket a császárlak neveztek ki, sőt két további, 1848 nyarán törvényesen megválasztott, de az ellenséget hűségesen kiszolgáló tanácstagot is megfosztott hivatalától. A még mindig távol levő - katonai szolgálatot teljesítő - Andorffy Károly városkapitány helyére ideiglenesen Balássy Antal tanácsnokot nevezte ki, s visszahelyezte hivatalába Micsinyey Antal főjegyzőt is; a megüresedett tanácsnoki állásokat viszont egyelőre betöltetlenül hagyta. Elrendelte végül, hogy a császári hatóságok által kinevezett vagy előléptetett tisztviselők "ezen hivatal után felvett" illetményeit a tanács fizettesse vissza.3

8 A budai nemzetőrség reorganizálása Hamarosan intézkedett a kormánybiztos a budai nemzetőrség reorganizálásáról is. Erre annál Inkább szükség volt, mert a katonaság egy jelentős részét néhány nappal a vár bevétele után kivonták a városból. Mindenekelőtt a magasabb parancsnoki posztok betöltéséről gondoskodott: a várbeli nemzetőrzászlóalj parancsnokává Albert Ferenc, a vízivárosi zászlóalj parancsnokává pedig Fischer Jakab nemzetőrszázadost nevezte ki ideiglenes jelleggel. Május 29-én azután utasitotta a budai tanácsot, hogy az őrhelyekre mindenhol nemzetőrséget állittasson, majd ugyanaznap hasonló jellegű felhivást a pesti tanácshoz is intézett.

39 38 BFL Buda Tan. jkv. 1849. jún. 2., uo. Kgy. ir., uo. Lajstromozatlan ir., OL Bm. Ein. ir. 1849:106, 1849:119, uo. Im. Ügyészi ir. 1849-2-22, Budapest története IV. 95. skk., - Walheim leváltása után hamarosan a vésztörvényszék elé került, a bíróság azonban felmentette őt azzal, hogy a császáriakkal nem önszántából, csupán kényszer hatására működött együtt. Erről ld.: Wildner: i.m. 208., Sarlós: Az 1848/49-es forradalom büntetőjoga 206. - Feley Ede az ideiglenes polgármesteri állást június 21-ig töltötte be. Ekkor lemondott, majd 22-én tanácsnoki tisztéről is leköszönt. 39 BFL Buda Tan. jkv. 1849. máj. 25., 1849. máj. 29., uo. 1848-1849. évi ir., uo. Lajstromozatlan ir., uo. Pest Tan.jkv. Tanácsülés 1849. máj. 29.