Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

A honárulók megbüntetése érdekében tett egyéb intézkedések A pesti vésztörvényszék működése során részben a Pest megyei, részben a Görgei serege mellett működő tábori vésztörvényszékkel volt kapcsolatban. Május elején Irányi Batta Sámuel Pest megyei kormánybiztoshoz tette át például a Radnik Imre soroksári térparancsnok által feljelentett peregi lelkész ügyét. A lelkészt Radnik azzal vádolta, hogy januárban a császári hatóságok az ő feljelentése alapján fogtak el hat honvédet. A Pest megyei vésztörvényszék azonban - mint emiitettük - hamarosan feloszlott, s a hatáskörébe tartozó ügyek a pesti vésztörvényszék hatáskörébe kerültek át. Igy Párniczky Edének, a váci járás főszolgabirájának, valamint az ugyancsak a "haza elleni hűtlenséggel" vádolt Lexa Ferenc tápiógyörgyei katolikus lelkésznek, Lőrinc Péter gombai kocsisnak, Fekete János dunapentelei molnárlegénynek és Kollár Ferenc egyházi lakosnak az ügye. Mind a két esetben Irányi közvetitett a megyei kormánybiztos és a pesti rögtönitélő biróság között, illetve Batta a vádlottakat is Irányinak adta át megfelelő őriztetésük végett. Még Batta Sámuel biztosi tevékenységének megkezdése előtt tartóztatta le Óváry Pál ráckevei uradalmi tisztviselőt Batta hivatali elődje, Szeles Lajos kormánybiztos. Ováry ellen ugyancsak hazaárulás volt a vád. Szeles Lajos Ováryt a szegedi vészbiróság elé állíttatta, majd pere - ugyancsak Irányi közvetítésével - a pesti rögtönitélő biróság elé került. A biróság Ováryt rövid ideig tartó tárgyalás után felmentette. Felmentéssel végződött - nem a pesti, hanem a Görgei serege mellett működő tábori vésztörvényszék előtt - Kubinyi Ágostonnak, a Nemzeti Múzeum igazgatójának ügye is. Kubinyi ellen az volt a vád, hogy hűségesküt tett Ferenc Józsefre, tájékoztatta a megszálló osztrák hatóságokat a múzeum őrizetében levő kincsekről és fegyverekről, s ezeket az osztrákoknak át is adta. Az eljárás Kubinyi ellen Irányi kezdeményezésére Indult. A kormánybiztos május 16-án szólitotta fel a múzeum igazgatóját: igazolja magát az osztrák megszállás idején tanusitott magatartását illetően. Kubinyi a felszólításra azt válaszolta, hogy a "museumban semmi változás nem történt", csupán annyi, hogy a császári hatóságok parancsára a Perczel Mór által a Roth és Phillipovic tábornokok vezette császári csapatoktól 1848. október 7-én Ozoránál elfoglalt zászlókat, a hadügyminisztérium parancsára a budai fegyvertárból a múzeumba került régi fegyvereket és más hadieszközöket, valamint a Zichy Ödön-féle vagyonból a múzeum őrizetében volt könyveket, kéziratokat és diszkardot ki kellett szolgáltatnia. A biróság a felmentő Ítéletet arra hivatkozva hozta meg, hogy amit Kubinyi tett, azt a múzeum megmentése érdekében tette, ezen kivül pedig semmi olyat nem követett el, ami a vésztörvényszék súlya alá esne. A tábori rögtönitélő bíróság előtt folyt le Makk György budai házmester kémkedési pere is. Molnár Károly közvádló kötél általi halált kért Makk Györgyre, a biróság véleménye azonban megoszlott a vád alaposságát illetően, s igy az ügy "a törvény rendes útjára" került, a vádlottat és a vonatkozó Iratokat pedig Irányinak adták át a további intézkedések végett. A kormánybiztos a fogoly őrzésével a Pest városi hatóságot bizta meg, addig, amíg - lévén Makk György budai illetékességű - az eljárás folytatása végett "saját törvényhatóságának átszolgáltathatnék" . Irányi olyan hazaárulási ügyekkel kapcsolatban is tett azután különféle intézkedéseket, amelyek nem a pesti, illetve a Budán működő tábori rögtönltélo bíróság előtt folytak le. Igy az igazságügyminisztérium május 5-én arra szólitotta fel, hogy a kömlődl birtokán letartóztatott, s Puky Miklós komáromi kormánybiztos által Debrecenbe vitetett ifj. Pázmándy Dénes, a népképviseleti or-