Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

biztost az igazságügyminisztérium; azzal, hogy az ellene felhozott vádak tisztázása végett Terczy a pesti vésztörvényszék elé állítandó, Terczynek a pesti rögtönitélő biróság előtt lefolytatott perére vonatkozóan nem állnak részletes adatok rendelkezésünkre; annyi azonban tény, hogy a vádak alól sikerült magát tisztáznia, s pere - mint említettük - felmentéssel végződött. A Pest városi Törvényszék elé került a rögtönitélő bíróságtól Szilágyi Sándornak, az erdélyi főkormányszék volt tisztviselőjének, a későbbi neves történésznek hazaárulási pere. Szilágyi ellen Irányi tett feljelentést, mivel Szilágyi az általa szerkesztett Pesti Hirlapban az osztrák uralom idején Windisch-Grätz "csábitó prokíamációit, hadjelentéseit", valamint Havas József királyi biztos "hirdetéseit, egyes hatóságok és községek hódoló iratait közölte, s lapját folytonosan az ellenség érdekében használta és működtette"; továbbá mert a Vida Károly által szerkesztett, a császárlakat ugyancsak kiszolgáló Figyelmező cimü lapnak is állandó munkatársa volt. A törvényszék Szilágyi ügyét május 7. és 14. között tárgyalta. Elismerte, hogy a felsorolt vádpontok a valóságnak megfeleltek, és azt is megállapította, hogy Szilágyi azon állitása, amely szerint a lap szerkesztésére a császárlak kényszerltették, nem volt igaz, sőt, ő kérte, hogy lapjának további megjelentetését engedélyezzék; mégis, enyhitő körülményként vette figyelembe, hogy a lap "nem az ellenség szellemében szerkesztetett", s hogy vidéki terjesztésére nem került sor. Az ügyet a vészbiróság a fentiekre való tekintettel tette át azután a Pest városi Törvényszékhez. Erről Kapotsfy Imre értesitette a kormánybiztost, aki május 28-án utasitotta a pesti törvényszéket, valamint a tiszti ügyészt a Szilágyi elleni per meginditására. Nem zárult le a pesti rögtönitélő biróság előtt a Lukács Sándor hadfelszerelési biztos által feljelentett Kulina Ferenc százados, ruhabizottmányi tiszt ügye sem. Kullnát Lukács azzal vádolta, hogy nem teljesítette a kormány Debrecenbe menekülése után azt a parancsot, hogy a bizottmány óbudai raktárában levő egyenruhakészletét haladéktalanul biztos helyre szállíttassa, jóllehet az ehhez szükséges szekerek is rendelkezésére álltak. Kulina az elszállítást addig halogatta, mig az lehetetlenné nem vált, később pedig szolgálattételre jelentkezett Windisch-Grátznél. Kullnát Irányi tartóztatta le Lukács kérésére, majd ügyét a közvádlól hivatalhoz tette át. A peres eljárás megkezdődött, de az ügy a pesti vésztörvényszék - később ismertetendő - feloszlatása miatt az országos rögtönitélő vegyesbiróság elé került.

35 A fenti ügyekre vonatkozóan ld.: BFL Buda Tan. jkv. 1849. máj. 30. uo. Pest Tan.jkv. Tanácsülés 1849. ápr. 27., 1849. máj. 29., OL OHB Ált. ir. 1849:6508, uo. Bm. Rendőri ir. 1849-1-68, uo. Pm. 1849-i ir. Iktatókönyv 8080. számú bejegyzés, uo. Im. Büntetőtörvénykezési ir. 1849-1-258, 1849-1-272, 1849-1-301, 1849-1-306, 1849-1-313, 1849-5-181, 1849-5-233, uo. Ügyészi ir. 1849-1-63, 1849-2-135, uo. Vegyes ir. Iktatott, nem lajstromozott iratok 1849:1890, uo. ORPo. ir. 1849-1-397, 1849-1-419, 1849-1420,1849-1430, 1849-1-524, 1849-1-584, uo. Irányi Dániel ir. PH 1849. máj. 2. KLÖM XV. 120. sk. 157. sk. 396. Egyes részkérdésekről id. még: Wildner: i.m. 184. sk. lapalji jegyzet, Andics Erzsébet: Hám János hercegprímás honárulóvá nyilvánításának előzményei - Századok 1948. 313. skk., uő.: Az egyházi reakció 1848-49-ben. Bp. 1949. 74. skk.,uő: Kossuth harca az árulók és a megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején - Andics Erzsébet: 1848-1849. Tanulmányok. Bp. 1968. 99., 102. sk., Sarlós: Az 1848/49-es forrradalom büntetőjoga 21Û., 212. sk.