Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

Tett azután intézkedéseket a kormánybiztos a harmincadhivatali tisztviselők és szolgák fizetéseinek utalványozása ügyében, s továbbította az igazságügyminisztériumhoz a volt kúriai hivatalsegédek folyamodványát bérük kifizetése érdekében. Mindezek mellett - mint említettük - közreműködött a Pest városi lakosság ellátásához szükséges egynémely fogyasztási cikk beszerzésében, továbbá állandóan figyelemmel kisérte a piaci árak alakulását is. Ezekről a tanács rendszeresen megküldte számára a kimutatásokat.

34 A pesti rögtönítélő bíróság tevékenysége A Pest városi rögtönitélő biróság megalakításáról, a mellérendelt közvádlói hivatal, valamint a segédhivatalok megszervezéséről a korábbiakban részletesen szóltunk. A biróság a tárgyalt időszakban mindvégig tevékenykedett és meglehetősen sok ügyet tárgyalt. Ezeknek az ügyeknek egy jelentős részében Irányi közvetlenül is közreműködött. Azt is emiitettük korábban, hogy a politikai vétségekkel vádolt egyének letartóztatására vonatkozóan milyen rendelkezéseket adott ki, s a kérdéssel kapcsolatban eddig elmondottakból az is nyilvánvaló, hogy a törvényszék - bár egyes esetekben közvetlenül is fordult az egyes minisztériumokhoz, illetve kapott tőlük utasításokat - a kormányzattal lényegében Irányin keresztül tartotta a kapcsolatot. A kormány a rögtönitélő bíráskodásra vonatkozó legfontosabb elvi jellegű rendelkezéseket az illetékes kormánybiztosokon keresztül küldte meg a törvényszékeknek - többek között azt az április 25-én kelt kormányzóelnöki rendeletet is, amelyben Kossuth a honárulók elkobzott vagyonának kezelését szabályozta -, ugyanakkor Irányi a fontosabb kérdésekről állandóan tájékoztatta az illetékes kormányszerveket. Igy egyebek mellett megküldte Kossuthnak "az ellenséggel megszökött", s a közvádlói hivatalnak május közepéig "tudomására jött honárulók" névsorát, amelyet azután a kormányzóelnöki hivatal a bel- és az igazságügyminisztériumokhoz továbbított "kellő tudomásul végett". Ugyanezt a névsort az igazságügyminisztériumhoz is felterjesztette a kormánybiztos. Az igazságügyminisztérium a névsor egyik másolati példányát május végén visszaküldte Irányinak azzal az utasítással, hogy igyekezzék kideríteni: a névsorban szereplők közül kik azok, akik nem távoztak el az ország területéről, illetve az ország ellenséges megszállás alatt levő részére, mi ezeknek a tartózkodási helyük; továbbá elrendelte, hogy tisztázza azt is: az ellenük felhozott vádak megfelelnek-e a valóságnak. A törvényszék egyébként az elébe került ügyek nagy részében vagy felmentő Ítéletet hozott, vagy valamelyik rendes biróság elé utalta őket; halálos ítéletek kimondására a legritkább esetekben került csak sor. A hazaárulók vagyonát azonban - még azokét is, akikkel szemben lehetősége lett volna az eljárás megindítására, ám ezt nem tette meg - könyörtelenül lefoglalta. Igy többek között rendelkezett Czigler Ignác, valamint egy Keszler Krisztián nevű hadfelszerelési tiszt javainak zár alá vételéről. Czigler vagyonának lefoglalását Ludvigh kormánybiztos, Keszleréét Halász Ignác Pest megyei szolgabíró kezdeményezte. Irányi a közvádlói hivatalt utasitotta a zár alá vétel foganatosítására. Lefoglalták Hám János esztergomi érsek vagyonát is, és ugyancsak Ludvigh kezdeményezésére összeírták Szögyény László volt alkancellár, az 1849 január-április közötti időszakban a császári katonai hatóságok mellett működő Ideiglenes Polgári 34 BFL Pest Tan. jkv. Tanácsülés 1849. máj. 24., 1849. jún. 2., uo. Rendőr ir. 1848/49:307, uo. Vegyes ir. 1848. 49 : 1935. OL Bm. Debreceni ir. 714, uo. Pm. 1849-i ir. 5939,6449, uo. Iktatókönyv 8116. számú bejegyzés uo. Im. Ein. ir. 1849:360.