Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
azzal, hogy őt tevékenységében segitse és rendeljen ki mellé egy városi tisztviselőt. Minderről jelentést tett Kossuthnak, s közölte azt is, hogy csupán 97 ezer pozsonyi mérő gabonát talált a pesti raktárakban. Jelentette továbbá, hogy igen sokan jelentkeztek nála olyanok, akiknek gabona eladása, vagy az államnak teljesitett fuvar miatt követelései voltak az állammal szemben; majd 650 ezer forintot kért előlegképpen ezeknek a követeléseknek a kiegyenlitésére. Kossuth a jelentést április 29-én a pénzügyminisztériumhoz tette át azzal, hogy érdeklődjék: a Jankó által jelzett gabonára szüksége van-e a hadseregnek; továbbá utasította, hogy — ha a hadsereg a gabonára nem tart igényt - intézkedjék a Pesten levő készletnek az eladásáról. Jelezte azt is, hogy Irányit megbízta a fent említett gabona Jankótól való átvételével, valamint azzal Is, hogy Jankót tevékenységéről számoltassa be, s készíttesse el vele az állam részéről "fizetetlenül maradt gabonaáraknak és fuvarbéreknek ... jegyzékét", és ezt a jegyzéket mielőbb küldje meg a minisztériumnak. A vonatkozó utasitást ugyanaznap Irányinak is megküldte a kormányzó. Irányi Kossuth felszólitására a Jankó kezelése alatt levő gabonát haladéktalanul átvétette Sztojanovics őrnaggyal, majd elszámoltatta Jankót működéséről, és az elszámolást megküldte a pénzügyminisztériumnak. Nem sokkal azután felmentette Jankót gabonakormánybiztosi megbizatása alól, s a gabonaraktárakat - amelyeket Jankó Vince nyilván még 1848 végén önkényesen választott el a többi állami élelmezési raktártól - az élelmezési hivatal felügyelete alá helyezte, s az élelmezési hivatal vezetőjévé Hoffmann Gergelyt - akit korábban ugyanitt a számvevői feladatok Ideiglenes ellátásával bizott meg - nevezte ki. Gondoskodott egyidejűleg - Sztojanoviccsal egyetértésben - az élelmezési hivatal megfelelő személyzettel való ellátásáról is. 33 Napi adrrűnisztratív ügyek intézése Mindezen feladatok végzése mellett Irányinak Igen sok kevésbé jelentós üggyel Is foglalkoznia kellett. Igy például május végén Kellermann József, a pesti görögkeleti egyházközség által fenntartott iskola tisztiszolgája folyamodott Irányihoz segélyért. Kellermann Irányinak arra az Ígéretére hivatkozott, amellyel a kormánybiztos a város lövetése miatt megkárosultak állami segélyezésben való részesítését helyezte kilátásba, s közölte, hogy házuk a bombázás következtében leégett, valamint, hogy legidősebb leánya, aki után négy kiskorú gyermek maradt, áldozatául esett a bombázásnak. Irányi Kellermann folyamodványát a pénzügyminisztériumhoz továbbította, a minisztérium viszont a Pest városi hatóságnak küldte meg a kérelmet. Az ügy végül hosszabb huzavona után 1849 decemberében ad acta került. Május 12-én Paphegyi Kristóf és Gruber József, az országos zálogház főtisztje, Illetve ellenőre fordultak a kormánybiztoshoz azzal, hogy az intézet hivatalnokai és hivatalsegédei májusi fizetését emelje kétszeresére, mert - tekintettel arra, hogy a város lövetése miatt családjaikat kénytelenek voltak "rendes lakásaikból távolabb a biztosabb helyre ... költöztetni, mig ők maguk az intézet biztositása végett helyt állanak" - valamennyien jelentós többletkiadásra kényszerültek. Irányi ezt a kérelmet is a pénzügyminisztériumnak küldte el. A pénzügyminisztérium a belügyminisztériumhoz tette át a folyamodványt, Szemere azonban ugy döntött, hogy csak Pesten foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. BFL Pest Tan. jkv. Tanácsülés 1849. ápr. 27., OL OHB Ált. ir. 1849:63)8, uo. Pm 1849-i ir. 5233, 6683, uo. Hm. Ált. ir. 1849:18105, 1849:18307, PH 1849. ápr. 28., KLÖM XV. 170.sk.