Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

tudomásul vette; igaz, azzal a kikötéssel, hogy "a mennyiben netalán a helybeli kórházak alatt az álladalmi tábori kórházak is értetnének", akkor elvárja, hogy az azokra "teendő költségek az álladalom részéről meg fognak téríttetni", viszont rendelkezett, hogy a kórházi szükségletek fedezésére a házi pénztári hivatal 6 000 forintnyi kölcsönt vegyen fel. Ez megtörtént; sőt, amikor a vár ostroma megkezdődött, a tanács intézkedett a sebesült honvédek megfelelő elhelyezéséről és kezeléséről is. A városi hatóság végül, - mint ezt május 24-én Hajnik jelentette Szemerének - "remonstrálnl" akart Obonyay ellen; majd amikor Sztojanovics őrnagygyal is nézeteltérései támadtak a törzsorvosnak, Irányi kénytelen volt egy vizsgál óbizottmányt kiküldeni az Obonyayval kapcsolatos panaszok tisztázására. Irányinak ebben az ügyben Kossuthhoz intézett jelentése indithatta azután a kormányzót arra, hogy Obonyay hatáskörét leszűkítse, illetve kizárólag a Károly laktanyában levő kórház igazgatói tisztét bizza rá. Erről május 30-án tájékoztatta a hadügyminisztériumot, s felkérte, hogy értesítse erről Obonyayt, a többi pesti katonai kórház élére pedig nevezzen ki igazgatókat.

31 Rendőri jellegű ügyek Közben Irányinak néhány más, kifejezetten rendőri jellegű ügyet is kellett Intéznie. Igy május elején felhívta a Pest városi tanácsot: tájékoztassa arról, hogy Müller Gyula, aki az Opposition cimü lap postán való terjesztésének engedélyezését kérte tőle, rendelkezik-e a törvény által előirt biztositékokkal; majd a városi hatóság felkérésére néhány német léglóbeli katona ellen, akik a pesti mészárosoktól "fenyegetőzések közt" hust rekviráltak, inditott vizsgálatot. Május 15-én azután Ő hivta fel a városi hatóságot, hogy küldjön ki tisztviselőket, akiknek a közvádlói hivatal megbízottjával együtt az év folyamán magánszemélyek által eltulajdonított állami gabonát kellett visszaszerezniök.

32 A Jankó Vince-féle gabonakormánybiztosság felszámolása Állami tulajdont képező gabonakészletek ügyében azonban Irányi közvetlenül is eljárt. Itt a Jankó Vince gabonakormánybiztos ellen Kossuth által elrendelt vizsgálatról van szó. Jankót 1848 novemberében bizta meg Kossuth azzal, hogy az ellenségtől fenyegetett dunántúli megyékben vásárolja fel a kormánybiztosok által lefoglalt gabonát. Jankó a felvásárolt készletet jórészt Pesten raktározta el, igy a város megszállása után ez a gabonamennyiség a császári hatóságok kezébe került Jankó elmenekült Pestről, majd a város felszabadulása után jelentkezett Aulichnál és az ő tudtával folytatta január 4-én félbeszakadt biztosi tevékenységét, illetve Aulich megbizásából az un. élelmezési hivatal vezetését is átvette. Ezek után az illetékes hatóságokat tájékoztatta működésének megkezdéséről, felhivta a Pest városi magisztrátust, hogy egy tanácsnokot bizzon meg Ezekről ld.: BFL Pest Tan. jkv. Tanácsülés 1849. máj 2., 1849. máj. 4. 1849. máj.6.,uo.Közig.ir. 1848/49:754, OL OHB Ált. ir. 1849:6508, 1849: b632, uo. Bm. Ein. ir. 1849 : 72., 1849:119, 1849:120., uo. Hm. Ált. ir. 1849:16887, 1849:17358, PH 1849. máj. 3., KLÖM XV. 146. sk., 156., 173., 441. Obonyay kinevezésére ld. még: Zétényi i.m. 67. BFL Pest Tan.jkv.Közgyűlés 1849.máj. 16., 1849. máj. 18., uo. Tanácsülés 1849. máj. 2., 1849. máj. 29. A német légió, amelynek magját az októberi bécsi felkelés Magyarországra menekült résztvevői alkották, 1848 novemberében alakult meg. A légió 1849. április 26-án Pesten újabb toborzást kezdett. Erről ld.: Budapest története IV. 90., valamint Böhm Jakab: A német légió szervezése és tevékenysége az 1848-1849. évi magyar szabadságharcban. - Hadtörténelmi Közlemények 1970/2. 214.