Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

zott feladatok egy részét teljesítette, igy például Erdős és Mitterdorfer letartóztatását haladéktalanul elrendelte, s már április végén rendelkezett Debrecenbe küldésükről is.

30 Vegyes intézkedések a kormányzó megbízásából Közben Kossuth utasítására lépéseket tett Irányi a császáriak elől bujdosó Vidos József volt Vas megyei kormánybiztos felkutatására és Debrecenbe rendelésére, s figyelemmel kellett kisérnie, hogy Batthyány István Fejér megyei kormánybiztos megkezdte-e már tevékenységét. Irányi egy május 3-án kelt jelentésében arról tájékoztatta a kormányzót, hogy Vidosról egyelőre nem tud semmit, Batthyányról azonban május közepén azt jelenthette, hogy biztosi tevékenységét megkezdte, s ennek során a megyei bizottmányt újjászervezte és hamarosan a tisztújítást is megtartja. Ugyancsak Kossuth utasítására kellett Irányinak Obonyay János őrnagy törzsorvost, ki "a budapesti katonai kórházak igazgatójául lőn kinevezve", működésében támogatnia. Obonyay, aki Kossuth háziorvosa volt, s korábban a pesti, majd a debreceni katonai kórház igazgatójaként tevékenykedett, igen jelentős politikai hatalmat kapott a kormányzótól, hiszen jogában állott, hogy a pesti katonai kórházak személyzetével belátása szerint rendelkezzék, a politikailag gyanús személyeket állásukból elmozdítsa, s a személyzetet "saját nézete szerint újra organizálhassa". Feladata volt továbbá, hogy a Károly laktanya épületét kórházzá alakítsa át. Obonyay április végén érkezett Pestre, a tevékenységét hamarosan megkezdte; mégpedig egy olyan értelmű felhívás kibocsájtásával, amelyben "követelte", hogy a Pest városi hatóság gondoskodjék arról, hogy a holttetemeket legalább 8 lábnyi mély sirba temessék, a városi orvosokat pedig utasitotta, hogy intézkedjenek a vérbajban szenvedő "kóborló szabad személyek" bezáratásáról és gyógykezeléséről. Ezután hozzákezdett a Károly laktanya kórházzá alakításához, s közreműködött a város lövetése idején a kórházi betegek biztos helyre szállításában is; mindezeket a feladatokat azonban olyan módon teljesitette, hogy hovatovább összeütközésbe került mindazokkal, akikkel munkája során kapcsolatba kellett lépnie. A pesti magisztrátusnak nyilván már fölényesen parancsolgató hangneme sem tetszett, majd a betegek szállitása miatt különbözött össze a városi hatósággal. De a város lakólnak ellenszenvét Is kivivta azzal, hogy elrendelte: "a császári betegeket" tegyék ki a Duna-partra, hogy érezzék ők is "uruk, császárjok atyáskodó szivének bombák által nyilvánított jóságát és szeretetét". Ettől a szerencsétlen tervétől csak Irányi határozott ellenzésére állt el. A városi hatósággal azután végképp megromlott a viszonya amiatt, mert a városi kórházak'felett is rendelkezni akart. Ezt a magisztrátus annál nehezebben viselte el, mert Irányi már május elején ugy rendelkezett, hogy bár a "helybeli kórházak szükségeinek fedezésére a költségek ennek utána is a városi pénztárból fognak fedeztetni", a kórházi pénzeket Sztojanovics Miklós őrnagy, a pesti katonai kórházak számvevő-felügyelője kezeli a továbbiakban, és minden, a kórházakkal kapcsolatos kiadást is csak Ő utalványozhat. A tanács ezt a rendelkezést BFL Tan.jkv. Közgyűlés 1849 máj. 1., uo. Közig. ir. 1848/49:435, OL OHB Ált. ir. 1849:6508, uo. Hm.Ált.ir. 1849:11395, 1849:11398, 1849:16620. Erdőst és Mitterdorfert egyébként a minisztérium haditörvényszékeié akarta állítani; Mitterdorfernek azonban sikerült a 30 ezer forintról elszámolni, mire Klapka helyettes hadügyminiszter engedélyezte szabadlábra helyezését és azt, hogy a maga igazolása céljából Pestre utazhasson. (Erről ld.:OLHm. Alt. ir. 1849:16 587, 1849:16 620).