Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
Május végén a kormányzó Mollináry Károly ezredest, a felállítandó hajóhad parancsnokát Pestre küldte, hogy folytassa az előző évben megkezdett szervezési munkát, s felszólította egyúttal a kormánybiztost, hogy Mollináry részére "amenynyire ... fontos megbízatásának sikeritésére eló'forduló esetekben a polgári hatóság segedelmére szüksége leend, azt neki mindenben" adja meg. Felszólította Irányit arra is, hogy a szervezendő sajkás zászlóalj kiállítása érdekében indítson toborzást "a helybeli molnár, halász, hajós és gőzhajózási matrózlegények közt". 28 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügye A kormánybiztos intézkedései a fegyvergyárral, valamint a budai fonógyárral kapcsolatban részben gazdasági, részben azonban politikai és rendőri jellegű intézkedések voltak. Ugyanilyen jellegű volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kapcsolatos eljárása is, amelynek vezetőségét a császáriak uralma alatt kifejtett tevékenységéről beszámoltatta; majd Bogsch Jakabot, a bank első titkárát, ki "a bitor kormánynak ittléte alatti magaviselete által a nemzeti kormánynak bizodalmára magát érdemtelennek bizonyította", hivatalából elmozdította; s tette azt "annál is inkább, mert - mint indokolta - követelése lévén a bankon a kormánynak, annak ügyvitelét bizodalmát érdemlő kezekben kell tudnia". Utasitotta egyúttal az igazgatóságot, hogy Bogsch helyett "más alkalmas és bizodalmat érdemlő egyént válasszon", s erről őt haladéktalanul értesitse. 29 A kormánybiztos politikai jellegű intézkedései a hadügyminisztérium utasítására A fentiekhez részben hasonló jellegű feladatokat a hadügyminisztérium utasítására is kellett a kormánybiztosnak teljesitenie. A hadügyminiszter Németh János alezredest bizta meg április 26-án azzal, hogy a minisztérium polgári gazdászait, hadlelkészl, nevelésügyi, számvevői és tüzért osztályának, a katonai akadémiának, valamint a budai főhadparancsnokságnak Pesten maradt iratait felkutassa és biztos megőrzéséről gondoskodjék; továbbá, hogy több, az osztrák megszállás idején Pesten maradt hadügyminisztériumi tisztviselő, köztük Czigler Ignác apát, hadlelkészi osztályfőnök és Török Bálint gróf polgári gazdászatl osztályigazgató "illetményeit, ha azokat netalán felvenni akarnák betiltsa, minthogy mindnyájan hivatalaiktól felfüggesztetteteknek tekintendők". Meghagyta továbbá Németh alezredesnek a miniszter, hogy Erdős Ferenc őrnagyot, a hadügyminisztérium számvevői osztályának főnökét, valamint Mitterdorfer János pesti kereskedőt és "szállító századost", amennyiben Pesten tartózkodnak, azonnal tartóztassa le és küldje őket Debrecenbe. Erdős nagyobb összegű letéti pénzeket és a minisztérium házi pénztárát tartotta magánál, Mitterdorfer pedig 30 ezer forint előleget kapott a minisztériumtól, vállalt feladatát, különböző fegyverek és lőszerek Pestről Debrecenbe szállítását azonban nem teljesítette. Németh a fentiek végrehajtásához Irányi segitségét kellett igénybe vegye. Erről Mészáros Lázár hadügyminiszter április 26-án Irányit értesitette, s felkérte a közreműködésre; majd közölte, hogy Németh "némelly titkosabb, de szükséges tárgyakra nézve" a kormánybiztost tájékoztatni köteles. Irányi a hadügyminisztérium által reábiOL Pm. 1849-i ir. Iktatókönyv 6934. számú bejegyzés, KLÖM XV. 298,430. OL OHB Ált. ü. 1849:6632, uo. Pm 1849-i ir. 5932, uo. Iktatókönyv 8017. számú bejegyzés.
