Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

szeri ilyen módon sikerült megakadályoznia a gyárnak a császári hatóságok által történő lefoglalását. Az eljárás befejezéseképpen a Pest városi Törvényszék a csődöt megszüntette; arra hivatkozva, hogy "jelenleg a törvényes rendnek visszahelyeztetése után az érintett gyárt az álladalom mint sajátját ismét visszafoglalta és a részvényesek iránti kötelességét teljesíteni kész, e szerint pedig a csőd alá jutott részvényes társulat fizetési kötelessége megszűnt...". A volt részvényesekkel szemben tehát igencsak méltányos volt a törvényszék határozata; Fehr Vilmos, a fegyvergyár volt igazgatója ellen azonban Láhner feljelentésére eljárás indult a Görgei serege mellett működő tábori rögtönitélő biróság előtt. Irányi az ügyet a maga részéről azzal zárta le, hogy a törvényszéki eljárás iratait június 6-án felterjesztette Kossuthhoz. Közben a gyár Pesten maradt részlege megkezdte működését, s Buda elfoglalása után az üzem Nagyváradra telepitett részlegének Pestre való vlsszaköltöztetése is megkezdődött.

26 A budai fonógyár ügye A fegyvergyár működésének beinditása mellett a budai fonógyár üzembehelyeztetése is Irányi feladata volt. Az erre vonatkozó rendeletet április 27-én adta ki Kossuth, aki a gyár termelésének mielőbbi megkezdését a honvédsereg felszerelésének szükségleteire hivatkozva sürgette. A kormánybiztosnak meg kellett győződnie arról, hogy a gyár termelőtevékenységét az ellenség nem zavarhatja-e meg, gondoskodnia kellett az esetleg hiányzó gépek és egyéb eszközök beszerzéséről, s a gyár "egész produktiv munkásságát" az állam részére kellett lekötnie. A gyár működése egyébként azért akadozott, mert részvényesei közül ketten mesterségesen termelési válságot akartak előidézni, s részvényes társaikat az igy adódó jövedelemkieséssel elkedvetlenítve a részvényeket jutányos áron maguknak akarták megszerezni. Május elején azután Kossuth a legyártandó posztóhoz szükséges fonal minőségéről és szinéről is tájékoztatta a kormánybiztost azzal, hogy a mintát Lukács Sándornak adja át, hogy az a gyárnak "a minta szerint a kellő utasitást megadhassa". Egyúttal Kossuth nevében fel kellett Lukács Sándort szólítania arra is, hogy tájékozódjék: a gyár a szükséges fonalat - esetleg valamilyen állami támogatás biztositásával - "önerejéből" képes-e előállítani és a kivánt színre befesteni.

27 További intézkedések a honvédsereg jobb felszerelése érdekében A fentebb ismerteiteken tul Irányi egyes honvédalakulatok felszerelése érdekében is tett intézkedéseket, igy két pesti szabómesterrel szerződést kötött az Arad megyei újoncok egyenruhával való ellátására; majd Kossuth utasítására a felállítandó dunai és tiszai hajóhad megszervezésében is közre kellett működnie. 26

OL OHB Ált.ir. 1849:6258,1849:6632,1849:7696, uo. KM 1849:18, uo. Hm. Alt. ir. Iktatókönyv 1849 11913. számú bejegyzés, uo. Vésztörvény széki jkv. 1849. máj. 28., Gaál Jenő: Gróf Széchenyi István és a pesti hengermalom társaság Bp. 1909. 16., Viszota Gyula: Széchenyi és a pesti hengermalom - Századok 1910. 456., 458-, Bakó: i.m. 11. sk., 21. skk., 78., 87., 112., Mérei Gyula: A magyar iparfejlődés Bp. 1951. 385. skk., Balázs József-Borus József-Nagy Kálmán: Kossuth, a forradalmi honvédelem szervezője - Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára I-II. szerkesztette: I. Tóth Zoltán. Bp. 1952. I. 365., 368., 370., KLÖM XV. 146., 165., sk., 169. sk., Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a Bp. 1964. 102. sk. 164. sk., 188., 194., Urbán Aladár: Agitáció és kormányválság 1848 májusában - Történelmi Szemle 1970. 354. 27 KLÖM XV. 154., 196. sk., Budapest története IV. 89.