Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

A pesti újonczászlóalj toborzása A pesti nemzetőrség szervezésével párhuzamosan az 1 200 főből álló pesti ujonczászlóalj szervezési munkálatai is folytak. Az ország haderejének növelése érdekében Kossuth április közepén egy törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amelyben az előző évben megajánlott 200 ezer főnyi ujoncjutalék még ki nem állított részének kiállítására, s ezen felül még 50 ezer újonc toborzására, illetve sorozására vonatkozó határozatot kivánt a képviselőházzal hozatni. A határozatot a képviselőház április 24-én meghozta, majd április 27-én a felsőház is jóváhagyta. Kossuth azonban már a felsőház jóváhagyása előtt - április 26-án - egy körrendeletben utasitotta a törvényhatóságokat, hogy igazolják a rájuk eső ujonclétszám kiállitását, vagy pedig 15 nap leforgása alatt pótolják a hiányt. A rendeletet Kossuth az illetékes kormánybiztosoknak is megküldte. Irányi április 30-án utasitotta Pest város hatóságát, hogy elmaradt ujoncjutaléka kiállításáról mielőbb gondoskodjék; sőt, közölte azt is, hogy "elvárja a haza Pest városától, hogy a köteles mennyiségen felül is kész leend ... önkényteseket a szabadság zászlói alá kiállitani", ami Pest városának annál is inkább kötelessége, mert hiszen "az ország kormánya s a nemzetgyűlés... rendelkezése által ... bár tetemes idővesztességgel és áldozattal inkább egy hoszszabb hadimüködés követtetett a hadsereg által az ellenség megsemmisítése végett, semhogy a fővárost a harc szinhelyévé tegye", s ez "kétszeres hálára és áldozatkészségre készteti és késztetheti annak lakosait". A közgyűlés a kormánybiztos felhívására ugy határozott, hogy "mind a még hátralevő, mind pedig a most reá eső illetékességet letudva" egy 1 200 főből álló zászlóaljat állit ki, s annak - felfegyverzését kivéve - teljes felszereléséről is gondoskodik. A zászlóaljat - remélve, hogy "Pestnek lelkes ifjai ... önkénytesen sietendnek fegyvert fogni a szabadság zászlói mellett" - egyelőre toborzással kivánták felállítani. A toborzással az előző évben az un. pesti csatárzászlóalj felállítására létrehozott választmányt bízta meg a közgyűlés Lángh Ignác vezetésével, s a választmány munkájának támogatására kirendelte Ledniczky Mihály képviselőt. Végül felhatalmazta a tanácsot arra, hogy a szükséges kölcsönök fedezésére magánszemélyektől kölcsönöket vegyen fel. A toborzás már május elején megkezdődött, eredménye azonban a vártnál lényegesen rosszabb volt. Irányi egy május 14-én kelt jelentésében többek között arról tájékoztatta Kossuthot, hogy a zászlóaljba mindössze negyvenen jelentkeztek, de ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ostrom okozta rendkivüli állapotok elmultával a zászlóalj kiállitását eredményesebben lehet majd folytatni. Ennek érdekében egyébként azonnal intézkedett is: "magánlag" megkérte Graefl főbirót és Lángh Ignác főkapitányt, hogy vigyék keresztül a közgyűlésen a zászlóalj kiállításának sorozás utján való elrendelését. Ez meg is történt: a május 16-i közgyűlés határozatot hozott a sorozás egy későbbi, alkalmasabb időpontban való újbóli megindításáról. 11 11 BFL Pest Tanjkv. Közgyűlés 1849. máj. 1. 1849. máj. 16., uo. Közig.ir. 1848/49: 191,OLOHB Ált. ir. 1849: 7086, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:49, Pap: A parlament II. 134. sk., 144., Gelich: i.m. III. 394. skk., Wildner: i.m. 191., KLÖM XV. 146., 316. 1. számú lapalji jegyzet, Berkó István: Az 1848-49. évi szabadságharc hadkiegészítése - Hadtörténelmi Közlemények 1957/1-2. 224., Spira: A magyar forradalom 515. Pest városának egyébként, a közgyűlési határozat állításával ellentétben, nem volt 1848-ról ujonchátraléka, s a törvény értelmében ekkor mindössze 268 újoncot kellett volna állítania a városnak. Arról, hogy a közgyűlés miért ajánlotta meg az 1 200 főből álló zászlóaljat, később még röviden szó lesz.