Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

Irányi és a pesti magisztrátus Az 1 200 főből álló zászlóalj kiállításának és felszerelésének megajánlása Pest városától komoly anyagi áldozat vállalását jelentette, s már csak emiatt is alkalmas lehetett volna arra, hogy a közgyűlés és a tanács "edzett hazafias érzelmeit és áldozatkészségét" bizonyitsa. Irányi ennek a nagy öntudattal és gyakran hangoztatott hazafiságnak az őszinte voltában azonban nem bizott. Nem bízott, s emiatt állandóan felszínen tartotta a város vezető testületeinek megtisztítására és átalakítására vonatkozó terveit. A kormány tagjainak küldött jelentéseiben újra és újra visszatér erre a kérdésre; s bár több izben jelzi, hogy a közgyűlés, valamint a tanács is viszonylag elfogadhatóan működik, átalakításukat elengedhetetlen feladatnak tartja. Erre a közbejött események miatt nem kerithetett sort; a szükséges adatokat a később elvégzendő "epuratio"-hoz azonban szorgalmasan gyűjti, és szigorúan felügyel a városi hatóságok tevékenységére. Ezek az április 24-i közgyűlés határozatának megfelelően, és Graefl főbiró irányítása alatt működtek, mivel Rottenbiller polgármester betegségére hivatkozva a tárgyalt időszakban mindvégig távolmaradt hivatalától. Közben azonban Budán és Óbudán is változás következett be a közigazgatásban: Óbudán május 6-án mondotta ki a közgyűlés, hogy az 1848 nyarán megválasztott tanácstagok "előbbi jogaik élvezetébe visszatétetnek"; Budán pedig május 8-án - tekintettel arra, hogy a vár és a külvárosok között minden kapcsolat megszakadt - Bajcsy Károly tanácsnokot helyettes itette a külső kerületekben működő tanács polgármesterié.

12 A kormánybiztosi hivatal megszervezése. A biztosság pénzügyei Biztosi feladatalt Irányi természetesen nem egyedül, hanem egy aránylag nagy létszámú és jól szervezett hivatal segitségével végezte. Segitőtársainak kiválasztását, hivatalának szervezését már április végén megkezdte, majd a következő hetekben hivatalát tovább fejlesztette. Segédjéül Feley Ede budai tanácsnokot nevezte ki; Feley működési területe Óbuda és Újlak volt. Feley Ede budai tanácstaggá való megválasztásáig mint jegyző Óbudán tevékenykedett. 1848 szeptemberétől december végéig a budai városU-anitánvt. helvétté s itette. maid az osztrák uralom elől elmenekült Budáról. 1849 január végén - mint emiitettük - Havas királyi biztos megfosztotta tanácsnoki tisztétől. A kormánybiztosság pénztárának kezelésével Irányi május 4-én az egy nappal korábban belügyminisztériumi osztályvezetővé, majd 9-én országos rendőrigazgatóvá kinevezett Hajnik Pált bizta meg. Hajnikot, aki már Irányi Pestre érkezte előtt a fővárosban tartózkodott, Szemere részben Irányi ellenőrzésére és politikai tevékenységének ellensúlyozására akarta felhasználni, részben pedig a Madarász László által április 12-én a rendőrségi ügyek vezetésére Pestre küldött Mérei Mór eltávolítását bizta rá. Hajnik május 9-i klnevezőrendelete Igen l

2 Ezekre a kérdésekre vonatkozóan ld.: BFL Buda Tan.jkv. 1849. máj. 8., uo. Óbuda Tan.jkv. 1849. máj. 6., OL Bm. Ein. ir. 1849:22, 1849:119, Budapest története IV.88.- Pest város egy, Wilder Ödön által készített, s a város 1848.november 1 - 1849.november 1 közötti bevételeit és kiadásait feltüntető kimutatás szerint a város által kiállított és felszerelt katonai alakulatokra fordított költségek ez alatt az idő alatt 70 714 forintnyit tettek ki. A tanács ezt az összeget majdnem teljes egészében kölcsönökből fedezte. A kimutatást ld.: Wildner: i.m. 196. skk. ld. még a kérdéshez: BFL Pest Tan.jkv. Tanácsülés 1849. máj. 4., 1849. máj. 5., 1849. máj. 15-, 1849 máj. 23., 1849 jún. 2., 1849 jún. 12., 1849 jún. 15., 1849. jún.18., 1849 jún.20., 1849 jún.22.. stb. valamint uo. Közig.ir. 1848/49: 191, 1848/49:480.