Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

tanácsnokra bizza, mig a többi tanácsnokot Bajcsy Károly vezetésével a külső kerületek igazgatására rendeli ki. A budai tanácsnak ez az intézkedése bölcs előrelátásnak bizonyult, hiszen néhány nappal Komárom felmentése után a magyar fősereg zöme Buda felé indult, s május elejére a honvédcsapatok megszállták a várost környező hegyeket, majd 4-én - mint erről később részletesebben szó lesz - a vár ostroma is megkezdődött. 2 II. Irányi kinevezése Pest és Buda kormánybiztosává A fővárosban lejátszódó események természetesen az ország figyelmének középpontjában álltak, s természetes az is, hogy Pest felszabadulása után a kormányzat azonnal igyekezett a legszorosabb kapcsolatot megteremteni Pesttel. A Függetlenségi Nyilatkozat kimondása után - mint köztudott - jelentős változások következtek be az ország kormányzatában. A képviselőház április 14-én Kossuthot kormányzó-elnökké választotta meg, majd április második felében megindultak a kormányalakítási tárgyalások is, s május 1-én Szemere Bertalan vezetésével megalakult az uj kormány. Kossuth kormányzó-elnökké választása és a kormány megalakulása közötti időszakban az 1848 októberétől a kormányzati feladatokat ellátó Országos Honvédelmi Bizottmány beszüntette tevékenységét, s a végrehajtó hatalom a kormányzó-elnök kezében összpontosult. Ez a hatalomösszpontosulás azonban ideiglenes volt, hiszen csak a kormány megalakulásáig rendelkezhetett Kossuth egyszemélyileg a végrehajtó hatalom körében, s ez a hatalomösszpontosulás ideiglenességén tul - igencsak formális is volt; részben mert Kossuthnak figyelembe kellett vennie, hogy neki mint kormányzó-elnöknek csak a kormánnyal együtt lehet a végrehajtó hatalmat gyakorolnia az országgyűlés vonatkozó április 14-i határozata értelmében, részben pedig, mert Kossuth ez idő tájt - mint ez is köztudott - politikailag egyre jobban elszigetelődött. A rendelkezésére álló hatalmat azonban Kossuth megpróbálta ezen el szigete lődési folyamat megakadályozására felhasználni. Feltételezhetően erre szolgáltak a parasztság helyzetének javítására ekkoriban tett intézkedései, s minden bizonnyal erre akarta felhasználni a Pesttel való kapcsolatfelvételt Is. Ezért nevezte ki - mindjárt a város felszabadulását követő napon, április 25-én - Pest és Buda kormánybiztosává a baloldal egyik vezető politikusát, a pestiek körében nagy népszerűségnek örvendő Irányi Dánielt. Irányi 1822-ben a Szepes megyei Toporcon született. Jogot tanult, majd 2

Ezekre vonatkozóan Id.: OL 1848-49-es nyomtatványok, továbbá: Wildner: i.m. 178., Budapest története. Főszerkesztő: Gerevich László. IV. Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerkesztette: Vörös Károly. Irta: Spira György, Vörös Károly - a továbbiakban: Budapest története IV. Bp. 1978. 91. (A hivatkozott részeket Spira György írta.) A budai tanács tagjai 1848 nyarától: Johann von Walheim polgármester, Franz Schreiber főbíró, Andorffy Károly városkapitány, Bajcsy Károly, Balássy Antal, Johann Brandtweiner, Feley Ede, Franz Keller, Máry Károly, Nerodolik József, Paulovits László, Temesváry Döme tanácsnokok. Főjegyző: Micsinyei Antal. 1849 január 24-én Havas királyi biztos elmozdította Balássy Antal és Feley Ede tanácsnokokat, valamint Micsinyei főjegyzőt, meghagyta viszont Walheimet polgármesteri, Schreibert pedig főbírói állásában, s a tanácsnokok közül Bajcsyt, Brandtweinert, Kellert, Máryt, Nerodolikot és Temesváryt, illetve ezt megelőzően január 17-én kinevezte tanácsnokká Joseph Nékámot, Türnböck Jánost és Joseph Paldtot. A már korábban eltávozott Andorffy helyére Paulovits tanácsnok került. (Wildner: i.m. 78., 150.)