Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
Buda a császári katonákkal megrakott vár árnyékában Pesten tehát, igaz, sok problémával, de mégiscsak megindult az élet; Buda ezzel szemben továbbra is halálos dermedtségben várta az elkövetkezendő eseményeket. A két város között, ha nem is teljesen, de megszakadt a kapcsolat. A visszavonuló osztrák alakulatok április 23-ról 24-re virradó éjjel felgyújtották a hajóhidat, majd 24-én Hentzi szigorúan megtiltotta a Pest és Buda közötti közlekedést. Ezt megelőzően - április 23-án - azt tudatta a budaiakkal, hogy ostrom esetén a várat a végsőkig védelmezni fogja, ezért felszólította a lakosságot a távozásra, illetve arra, hogy akik maradni akarnak, azok legalább két hónapra elegendő élelemmel lássák el magukat. A felhívás hatására a tanács is szükségesnek látta, hogy intézkedjék: még aznap ugy döntött, hogy kettéosztja magát, s a várnegyed igazgatását Johann von Walheim polgármesterre, valamint három ápr. 24., KLÖM XV. 115., 130.skk., Pap Dénes: A parlament Debrecenben 1849. MI. - a továbbiakban: Pap : A parlament - Lipcse 1870. II. 139. skk., Szilágyi Sándor: Pest ágyúztatása és Buda megostromlása. Az 1849 ápril 24-től május 22-ig terjedő napok története. Ludassi Mór után Szilágyi Sándor — a továbbiakban: Szilágyi: Pest ágyúztatása — Pest 1849. 7.skk., uő: A magyar forradalom története 1848- és 1849-ben — a továbbiakban: Szilágyi: A magyar forradalom - Pest 1850. 366. sk. 3 Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati és álladalmi legújabb leírása. Első kötet. Buda-Pest szabad királyi városok leírása. Pest 1852. 91., Asbóth Lajos: Emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. I-II. Pest 1862. 1.71. skk., 88.sk.,Szerelemlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéből. I-II. Pest 1867. II.l26,Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848- és 1849-ben. I-III. Pest 1871-1872. II. 398. skk., Gelich Richard: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-ben. I-M. Bp. 1889. III. 264., 268- sk., D'Elseaux Rezső: Budavár ostroma 1849 május 4-21-ig. Bp. 1893. S.skk., Vukovics Sebő: Emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből. Sajtó alá rendezte: Bessenyei Ferenc. Bp. 1894. 482., Flaxmayer József: Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-ig. Statisztikai Közlemények. Szerkesztette: Illyefalvi I. Lajos. 79. kötet 4. szám. Bp. É.n. (1936) 136., Wildner Ödön: Pest és Buda közigazgatásának története az 1848—1849-i szabadságharc alatt. Statisztikai Közlemények. Szerkesztette: Illyefalvi I. Lajos: 86.kötet 3. szám. Bp.É.n. (1936) 178., Spira György: A magyar forradalom 1848-494>en - a továbbiakban: Spira: A magyar forradalom — Bp. 1959. 496. sk. — Az egyéb kérdésekről ld.: BFL Pest Tan.jkv. Tanácsülés 1849. ápr. 25., uo. Közgyűlés 1849. ápr. 26, 1849. ápr. 28-, uo. Köziglr. 1848/49: 495.,OL184849-esnyomtatványok,PH1849. ápr. 25., 1849. ápr. 26-, 1849. ápr. 27., továbbá: D'Elseaux: i.m. 6., Wildner: i.m. 177. sk., 184., 188. skk,, 193., valamint Források Budapest Múltjából. Szerkesztő: Ságvári Ágnes. I. Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez 1686-1873. Szerkesztette: Bácskai Vera - a továbbiakban: FBM I. - Bp. 1971. 188. Az 1848 júniusában megválasztott Pest városi tanács a következő öszszetételű volt: Rottenbiller Leopold polgármester, Graefl József főbíró, Lángh Ignác főkapitány, Ságody Sándor alpolgármester, Kacskovics Lajos, Koller Ferenc, Madedl János, August Feszi, Terczy Szilárd, Nikolaus Aigner, Kanitser János, Schiefner Gyula, Lombay Imre, Kasselik János, Thaisz Elek, Polgár Károly tanácsnokok. Főjegyző: Horváth Károly. (Erről ld.: Wildner: i.m. 78<, vö.: Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban. A választók és megválasztottak összetétele alapján. - Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. kötet. Bp. 1972. 314. sk.). 1849 január 23-án Havas József, a császári hatóságok által kinevezett királyi biztos elbocsájtotta Rottenbillert, Graeflt, Kacskovicsot, Polgárt, Lombayt, Thaiszt és Horváth Károly főjegyzőt, felmentette főkapitányi állásából Lángh Ignácot. Polgármesterré kinevezte Lechner volt tanácsnokot, főbírónak Kollert, főkapitánynak Terczyt. Ságody megmaradt alpolgármesteri tisztében, a tanács összetétele pedig a következő lett: Szekrényesy Endre (volt főkapitány, Alkér Antal (volt tanácsnok), Kanitser, Madedl, Aigner, Schiefner, FeszJ,Lángh, Kasselik, továbbá Miksó Pál, Gamperl Alajos és Szloboda Ferenc ügyvédek. A főjegyzői megbízást Baitner János pozsonyi jogakadémiai tanár kapta, ő azonban ezt a megbízatást nem fogadta el; majd március 31-én Lángh Ignác is lemondott állásáról. Ekkor az ő feladatkörét Schiefner vette át, ez utóbbi helyébe pedig Monaszterly Sándor aljegyző lépett. (Wildner: i.m.147. sk. Vö.: Bácskai: i.m.i.h. 315.) - A kormányzónál teendő tisztelgő látogatásra ekkor egyébként nem került sor, s a küldöttség a közgyűlés május 23-i, az április 28-i határozatot megerősítő végzése ellenére sem utazott el Debrecenbe. A kormányzó üdvözlése végül is annak Pestre való visszatérte után'történt csak meg. Erre vonatkozóan ld.: BFL Pest Tan.jkv. Közgyűlés 1849. máj. 23., 1849. máj. 26., valamint Wildner: i.m. 189., 209.
