Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
A mindennapi élet nehézségei a második világháború utáni Budapesten 57 ni a folyó felett.143 A Kossuth Lajos hidat körülbelül egy héttel Mária kalandja után, 1946. január 15-én adták át.144 A Kossuth tér és a Batthyány tér között épült, hogy helyreállításáig pótolja a Lánchidat és a Margit hidat. A szükséghelyzet miatt először, a tervezettnél korábban, csak a híd északi gyalogjáróját nyitották meg a gyalogosok előtt. Reggel 6-tól 7-ig Pestről Budára, majd 7 és 9 között Budáról Pestre mehettek a fővárosiak, ezt követően óránként váltakozott a forgalom iránya. Ez a gyalogjáró volt az egyetlen lehetőség, ha valaki gyalogszerrel akart átjutni a túlpartra, a január 14-én délután megnyitott Boráros téri pontonhíd ugyanis kizárólag járműforgalmat bonyolított. Az átkelni szándékozók tömegéről tanúskodik, hogy január 14-én, vasárnap a hajósok becslése szerint a propellerek mintegy 45 000 főt szállítottak egyik partról a másikra.145 Mária az új híd első napján ugyancsak nagy tömegről, a hidegben töltött hosszú várakozásról számolt be, közel másfél óráig tartott egy irányba az út a lakása és a Nemzeti Bank között, vagyis 1945 áprilisához képest semmit nem javult a helyzet.146 „Békebeli hangulat volt” - budai polgári lét eltűnőben A Dietzgen leányok, bár szüleik nem a fővárosban születtek, életmódjukat, értékrendjüket tekintve tősgyökeres budai polgároknak számítottak. A Pátkai-Polcz rokonsággal egyetemben kötődtek a német kultúrkörhöz, beszéltek és olvastak németül, rokonaik éltek Bécsben. A Pátkai fivérek még a két világháború között magyarosították a nevüket. Az 1940-es évek elején a névmagyarosítást még örvendetes jelenségként üdvözölték. „Amikor valaki elhagyja régi nem magyar nevét, azt bizonyítja vele, hogy magyarságának a névben való kidomborítását még az ősi névhez való ragaszkodásnál is többre becsüli, hogy nemcsak érzésben és gondolatokban, de névben is magyar akar lenni és be akar olvadni a magyarságba. ”147 A második, a korábbinál is kiterjedtebb magyarosítási hullámra a világháborút követő időkben került sor, amikor a német nevűekre még abban az esetben is gyanakodva néztek, ha levélíróinkhoz hasonlóan soha nem rokonszenveztek Hitlerrel és követőivel. Dietzgen Mária leveleiben elejtett utalásaiból világos, hogy 143 Lezárták a Ferenc József-hidat és megkezdődött lebontása. Szabadság 1946. január 11. 9. sz. 1. p., Erős jégzajlás miatt leálltak a propellerek, már csak vonatösszeköttetés van Budával. Szabadság 1946. január 12. 10. sz. 1. p. 144 „ Budapest hídcsatája, amelyet a magyar dolgozók, munkások és mérnökök vívtak a fasisztadúlás emlékeivel és a tél elemeivel, pénteken reggel a magyar demokrácia győzelmével véget ért. ” - adta hírül az újság az egyetlen gyalogjáró megnyitását. Pénteken megnyílik a Kossuth-híd. Szabadság 1946. január 16. 13. sz. 1. p. 145 A Kossuth híd déli gyalogjáróját és az úttestet 1946. január 18-án adták át. A Boráros-téri pontonhídon hétfőn délután, a Kossuth-hídon kedd reggel megindul a közlekedés. Szabadság 1946. január 15. 12. sz. 1. p., Pénteken megnyílik a Kossuth-híd. Szabadság 1946. január 16. 13. sz. 1. p. 146 BFL X1II.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1946. január 16. 147 Magyar név. Szentesi Napló 1941. április 17. 86. sz. 1. p.
