Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
58 .Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ nevének megváltoztatása nem kizárólag az ő döntése volt. Félt, hogy német neve miatt elveszítheti az állását. A Nemzeti Bankban az a szóbeszéd terjedt, hogy a vidéki fiókokba német névvel meg sem szabad kísérelni áthelyeztetési kérelmet beadni, többen kérdezgették, hogy mikor változtat nevet. Annyira félt a neve miatti retorziótól, hogy 1945 tavaszán rögtön elindította a kérelmet. Mária esete nem egyedi, a fővárosi közgyűlés előtt komoly vita zajlott arról, hogy a főváros német nevű tisztviselőit kötelezzék nevük magyarosítására. A magyarosítási hullámot azonban nem mindenki üdvözölte, úgy vélték, a kollektív bűnösnek, hazaárulónak kikiáltott „svábok” így próbálnak észrevétlenül elvegyülni a magyarok között. A háború utolsó évében megfigyelhető „visszanémetesítési” törekvésekre reagálva írta 1945 áprilisában a Demokrácia: „ Most nagyhitelen ismét szabadulni igyekeznek a származásukat leleplező családi névtől, hogy a felelősségre vonás elől elrejtőzzenek a magyar származásúak erdejében. ”148 Nem tudjuk, az igazoló bizottság előtt jelentett-e előnyt a családnév magyarosítása, de Mária korábbi Deutsche Buchgemeinschaft tagsága és előfizetése az Új Magyarság című lapra elegendőnek bizonyult a megrováshoz, majd később az előléptetés megvétózásához. A Buchgemeinschaft lényegében német nyelvű szépirodalmat terjesztő könyvklubként működött, a fasiszta propagandától következetesen elhatárolódott, Mária a tagdíj fejében évi egy könyvet kapott, de mivel azt az utolsó években nem fizette be, törölték a tagságból.149 A család névváltoztatás kérdéséhez való hozzáállását elárulja az édesanya reakciója, aki megkönnyezte leánya új nevét.150 Erre való tekintettel Mária a kötetben az eredeti családnevével szerepel. A Dietzgen családban a névnél jóval erősebb identitásképzőnek bizonyult a vallás. Mária, az édesanyja és húga családjának életében fontos szerep jutott a katolikus hitnek, a vallás a mindennapi élet része volt, amint azt a levelekben használt búcsúformulák is érzékeltetik.151 Dietzgenné Szűz Mária kultusza mellett különösen tisztelte Kis Szent Terézt,152 az 1925-ben szentté avatott kármelita apácát, aki az Istenhez vezető „kis utat” mutatta meg a hívőknek. Tanítása szerint hétköznapi, apró jótettekkel, imádságokkal, 148 A névmagyarosítás. Demokrácia 1945. április 15. 1. sz. 8. p. 149 A Mária ügyében született határozat indoklása szerint a megfeddést végül a szélsőjobboldalinak minősített Új Magyarság című lap előfizetése miatt kapta, az indoklás szerint „ a megtorlás adott esetben csak szimbolikus és jelentéktelen, mert semmi egyéb az igazolás alá vont terhére megállapítható nem volt. ” Mária 1946. február 1-én beadott fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az említett lapnak és közvetlen elődjének, a Magyarságnak tizenöt éve volt előfizetője, idős édesanyja miatt, megszokásból járatta a lapot. Hangsúlyozta, hogy politikával soha nem foglalkozott, az Új Magyarságban Megyery Ella cikkeit szerette, aki sokfelé utazott a világban. A Deutsche Buchgemeinschaft mellett néhány évig még a Népművelő Bizottság tagja volt, de kilépett. BEL XVII.1535.a 4. d. Dékány (Dietzgen) Mária. 150 BFL X1II.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1945. április 10., június 1., Dietzgenné Máriához, Pécs, [1945. április]. 151 Kunt Gergely keresztény katolikus naplóíró kamaszainak, fiatal nőinek a családi életéhez ugyancsak hozzátartozott a templomba járás és az aktív vallásgyakorlás, két leány életében fontos szerepet töltött be a Mária-kultusz. Kunt 2017. 34., 38-41., 46-51. 152 Lisieux-i Kis Szent Teréz (1873-1897), 1944 óta Franciaország második védőszentje.
