Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
50 .Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ pedig legfeljebb reggel és este csordogált rövid ideig.118 Az új közigazgatás legfontosabb feladatai között tartották számon a közművek mielőbbi helyreállítását. A vízellátás a város egyes részein az ostrom alatt sem szűnt meg teljesen, a nyomás kicsi volt ugyan, de a pincékben és a földszinten folyt valamennyi víz a csapból. A Vizmüvek munkatársai a hadi események idején sem hagytak fel a hálózat javításával, mintegy 20 alkalmazottjuk hunyt el munka közben.119 Az ostrom után elsőként, február elejére a vízszolgáltatás megindulását ígérték. A szovjet csapatok elfoglaltak két átemelőtelepet a pesti oldalon, a nagy teljesítményű káposztásmegyeri kutak nélkül a Parlament közelében lévő és a margitszigeti kutakból próbálták ellátni a város azon részét, ahol nem sérültek meg súlyosan a vezetékek. A központi telepek nem rongálódtak meg számottevően, a legnagyobb gondot a hálózati hibák felkutatása és kijavítása okozta. A károk elhárításától függően kerületenként eltérő időpontban került sor a vízszolgáltatás visszaállítására, de akár egy utcán belül is lehettek különbségek. A pesti oldalon 1945 májusában, a budain pedig júniusban lehetett ismét használni a hálózatot. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a szolgáltatás elérte volna az egy évvel korábbi színvonalat. A vízcsapokból ugyan folyt víz, de az egyelőre rendelkezésre álló kutak vízmennyisége elmaradt a békebeli évekétől, ezért a nyomás ingadozott és nem mindig jutott a magasabb emeletekre. 1945 júliusának elején néhány napja már elvileg a Fény utca 15-ben is volt víz, de a negyediken csak ritkán csordogált valami a csapból.120 Az elektromos hálózat helyreállítását ugyancsak fokozatosan ígérték, mivel az még a vízművekénél is nagyobb károkat szenvedett. A mielőbbi javítás érdekében a lakosság segítségét kérték, a leszakadt vezetékek összegyűjtésével, az elszakadt házi vonalak javításával mindenki hozzájárulhatott lakókerületében az áram mielőbbi viszszakapcsolásához. Az elektromos áram mielőbbi visszatérésétől remélték a csatornázási problémák megoldását. Az ostrom idején ugyanis a szivattyútelepek áram nélkül nem működtek, pedig azokra a Duna magas vízállása miatt nagy szükség lett volna, mivel ezek nélkül az óbudai és a budai parthoz közel eső házak pincéit elöntötte a víz. A csatornahálózat a budai oldalon a Várban és a Tabánban sérült meg a leginkább, az Ördögárok tabáni szakaszát tizenegy bombatalálat érte, aminek következtében 71 méter hosszan beomlott. A németek elővigyázatosságból a nagyobb gyűjtőcsatornákat több ponton eltorlaszolták, nehogy onnan hátba támadják őket.121 A Gázművek a kezdeti időkben a Rákóczi út 18. számú ház óvóhelyén megbeszélést tartó vezető118 Nagy 2007.242. 119 A Vízművek beszámolója az újjáépítés munkájáról. Magyar Nemzet 1945. július 14. 60. sz. 2. p.; Ötmillió pengőbe kerül a fővárosi Vízművek helyreállítása. Szabadság 1945. július 15. 146. sz. 4. p.; Markos 1947. 26.; Valuch 2013. 135. 120 Víz, gáz, villany! Mikorra várható a közüzemek helyreállítása? Szabadság 1945. január 24. 1. 4. sz. 3. p., Ötmillió pengőbe kerül a fővárosi Vízművek helyreállítása. Szabadság 1945. július 15. 146. sz. 4. p.; BFL XIII.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1945. július 3. 121 Markos 1947. 25.
