Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
A mindennapi élet nehézségei a második világháború utáni Budapesten 43 ban ismét olyan súlyossá vált, hogy a sajtó Kecskemét és környéke, valamint Szabolcs megye példájával próbálta újabb gyűjtésekre ösztönözni a vidéket.91 1946/1947 telén ismét szűkös hónapok következtek, különösen hús és állati zsiradék került ritkán a fővárosiak asztalára. 1947 januárjában részben a hiányzó fehérjék pótlására határozták el a főváros zöldségellátásának elősegítését, erre a célra a földművelésügyi miniszter közbenjárásával a Gazdasági Főtanács a Budapest körüli 30 km-es övezeten belül 2 millió forintos banki hitelt engedélyezett.92 Lakásgondok A házban lakók közel egyharmada (16 lakás bérlője) zsidónak minősült, ezért őket 1944 nyarának elején, június 24-ig bezárólag, kiköltöztették és csillagos házakba kényszerítették.93 Városszerte főként ezekbe a lakásokba költöztették be a bombakárosultakat. A Fény utcai bérházban 1944 júliusában jelentek meg az első kibombázottak, többségében középosztálybeli családok, akiket a lakásügyi kormánybiztos költöztetett be a megüresedett lakásokba. A nyári bombázások károsultjainak nagy számára tekintettel a lakásügyi kormánybiztos 1944. szeptember 2-án elsőként elrendelte a főváros lakásállományának és lakosainak öt napon belüli összeírását. Lakónak azt tekintették, aki ténylegesen az adott címre kapta az élelmiszetjegyét, vagy katonai szolgálatot teljesített. A rendeletet három nappal később a kormánybiztos visszavonta, mivel vélhetően az újabb bombázásokra való tekintettel kivitelezhetetlennek ítélte, így az egyes házakra lebontott elhelyezési tervek végül nem készültek el.94 A szeptemberi összeírás terve megerősítette azt a régen keringő mendemondát, hogy a valamilyen okból megürült lakásokba a hatóságok előbb-utóbb beköltöztetnek valakit. Mária ezt megelőzendő, veszprémi távozása előtt végszükség esetére egyik munkahelyi ismerősének ajánlotta fel a lakását, de Pátkaiék is igyekeztek maguk megbízható lakókról gondoskodni. A hatósági gondoskodás az ígéretek ellenére nem terjedt ki minden igényjogosultra, ezért a hajléktalanná váltak többnyire maguk voltak kénytelenek lakást keresni, majd utólag kérték a hatóság beleegyezését. Pátkaiék Pécsett ismerkedtek meg egy Nagyváradról menekült vegyészmérnökkel, akinek a szülei előbb Dunaharasztiba 91 Külön szerelvények szállítják Budapestre a vidéken összegyűjtött élelmiszereket. Szabadság 1946. január 9. 7. sz. 2. p. 92 Gálffy 1948. 209-210., 212. 93 A polgármester 1944. június 16-án tizennégy rendeletet adott ki, amelyekben kerületenként kijelölte a „zsidók” számára lakóhelyként szolgáló házakat. Nagy 2013. 83.; A Fény utca 15-ben ezek a rendeletek a IV. emeletet nem érintették, mivel ott zsidónak minősülök nem laktak. 94 BFL IV.1419.n II. Fény u. 15. Házigyűjtőív (1945); A bombakárosultak részére végszükség esetén igénybe vehető lakrészek összeírása. Pesti Hírlap 1944. szeptember 2. 199. sz. 4. p., Elmarad a budapesti lakásösszeírás. Pesti Hírlap 1944. szeptember 5. 201. sz. 5. p.
