Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
44 Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ költöztek, maradék holmijuk ott pusztult el. Pátkaiék 1944 novemberében megengedték a kétszeresen kibombázott, nincstelen idős szülőknek, hogy üres lakásukban húzzák meg magukat és cserébe vigyázzanak az otthonukra. A ház központi fűtése ekkor már nem működött, ezért a vegyészmérnök szülei a gyermekszobában rendezkedtek be, mert csak azt lehetett külön kályhával is fűteni.95 1945 tavaszán a Fény utca 15-ben hat olyan újonnan beköltözött családot írtak össze a számlálók, akik a lakásügyi kormánybiztos határozatára hivatkoztak, de erről szóló dokumentumot nem tudtak bemutatni és annak a számára sem emlékeztek. Köztük lehettek akár önkényes foglalók is, mint az a két család, akik 1945-ben folyamodtak utólagos engedélyért a II. kerület elöljáróságához.96 Az 1945. március 25-én tartott népességösszeírás végzői 832 800 főt számláltak össze Budapesten, 1941. január 31-hez képest a lakosság száma legalább 28,5%-al csökkent.97 A bombázások vagy az ostrom során a kisebb (üveg-, tető-, vakolat-) károkat leszámítva az épületállomány 74%-a sérült meg, a lakások szobáinak mintegy negyede vált lakhatatlanná.98 A béke első napjaiban nagy belső mozgás indult a városban, március és július között 123 585 lakos változtatott lakhelyet és költözött a kevésbé romos részekre. Az ostrom alatt legtöbb kárt szenvedett budai oldal, különösen a Vár és környéke lakossága csökkent a legnagyobb mértékben (46-50%). A második helyre a II. kerület került, ahol 1945. március 25-én 43 645 főt számláltak össze, ami a korábbi adatokhoz képest 37 42,5%-os népességfogyást jelentett.99 A budai oldalon az 1. kerületben a lakások 41,2%-a, a II. kerületben 23,5%-a, a XII. kerületben 17,1%-a vált használhatatlanná, a pesti oldalon a veszteség átlagosan 8,2% volt.100 Az 1944-ben 20 000-re becsült lakáshiány a háború után 52 000-re növekedett.101 A lakásügyi kormánybiztos tisztsége az előző rendszer bukásával megszűnt, dr. Csorba János, az új polgármester az egészségügyi vészhelyzet elhárítása mellett, ezzel összefüggésben legfontosabb feladatként tűzte ki az otthontalanná váltak mielőbbi elhelyezését. Hivatalba lépésének második napján (január 24.), amikor a budai oldal egyes részei még a németek kezén voltak, rendeletben utasította a ház- és tömbparancsnokokat, hogy saját hatáskörben gondoskodjanak a hajléktalanná váltak elhe-95 Andriskáék soha nem mentek le az óvóhelyre, a Pátkaiék lakását ért találat előestéjén a házaspár hirtelen összecsomagolt és átköltözött Pestre, ennek köszönhették az életüket. BFL XIII.70 Dietzgenné Máriához, Pécs, 1944. november 22., Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, [ 1945. április 4. u.j. 96 BFL IV.14l9.n II. Fény u. 15. Házigyűjtőív (1945). 97 A 28,5% a két népszámlálás adatainak hivatalos eredménye, a népszámlálások közötti időszakban a Székesfőváros Statisztikai Hivatala nyilvántartásai szerint 1941 februárja és 1943 vége között Budapest lakossága tovább gyarapodott, vagyis a lakosságszám csökkenése (416 542 főre becsülték) a valóságban meghaladta az idézett arányt. Török 1945. 136-138. 98 Török 1948. 364. 99 A legtöbb súlyos légitámadás a IX., X., XIII. és XIV. kerületeket érintette, az ostrom folyamán pedig a legnagyobb kár az I., II., XL, XII., IV. és V. kerületeket érte. A lakosság a legnagyobb mértékben az I., IX. és XIII. kerületben fogyatkozott meg. Török 1945. 136., 141.; Benda 1985. 54.; Varga 1998.247. 100 Török 1945. 144. 101 Nagy 2013. 95.
