Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
állítólag a polgármester már nem mehetett végig a nyílt utcán, mert amerre elhaladt, ott a tisztek gyakran szidalmazták. Sőt, maga a várparancsnok fenyegette meg Sauttermeister polgármestert annak távollétében azzal, hogy a hajánál fogja a fogházba hurcoltatni.154 A város gazdasági élete szempontjából elsőrangúan fontos volt a kereskedelem. A Rákóczi-szabadságharc idején a kereskedelmi kapcsolatok stagnáltak. Ezzel összefüggésben a város vám- és adóbevételei a katonai események és az 1709 őszén kibontakozó pestisjárvány miatt csökkentek.155 Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a tanács a város polgárai számára a szabad királyi városi privilégiumok közé tartozó harmincad-mentességet nem tudta érvényesíteni. A városi polgárok számára fenntartott kiváltságot a tanács a szabad királyi városi kiváltságlevél országgyűlési kihirdetésével látta biztosíthatónak. Erre és a Magyar Kamara tanácsánál az ügy érdekében való közbenjárásra többször felhívták a követek figyelmét a városatyák.156 A követek e mellett bíztak abban, hogy vámmentességük ügyével a diéta foglalkozni fog, mivel panaszukat beadták az országos sérelmek közé is.157 Különösen a budai borok vámja aggasztotta a tanácsnokokat: a környező harmincad-hivatalokban szedett vám ellen Pest-Pilis- Solt vármegyénél is tiltakozást adtak be.158 A rácok kereskedelmének ügyében fokozott figyelemre intették a követeket, mert attól tartottak, hogy külön privilégiumlevelet (ezzel együtt vámmentességet) kémek és kapnak az uralkodótól. Mindezzel pedig a városi hatóságtól való elszakadásukat készítik elő.159 A német származású kereskedők által dominált városi tanács a budai kereskedelem számára egyenesen károsnak ítélte a mozgékony és számukra erős konkurenciát is jelentő rácok ténykedését és a harmincadmentességi előjoga védelmére szólította fel Maylin szindikust.160 A város elkeseredett küzdelmet folytatott a kiváltságos rétegek (nemesek, kamarai hivatalnokok, egyházi testületek) városi közterhek alóli mentességének 154 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. március 16.) 19. pont, (1708. március 15.) 39. pont. 155 KOVÁCS 1937. 12. 156 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. április 16.). 157 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. április 25.) 15. pont. 158 BFL IV. 1002.ff. 1. d. Buda város tanácsa Maylin szindikushoz (1708. június 28.). 159 A probléma nem volt újkeletű: a balkáni törökellenes felszabadító háborúk következtében a Magyar Királyságba menekült délszlávok 1690-ben I. Lipóttól kollektív nemességet, így a különböző adók és vámok alóli mentességet kaptak katonai szolgálat fejében. A privilégiumból adódó előnyökkel aztán a kereskedésbe bekapcsolódott, de katonai szolgálatot nem teljesítő rácok is visszaéltek. A jelenségre utal: OROSS 2013. 105-108. 160 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. május 11.). 55
