Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
felszámolásáért.161 A városnak katasztrofális anyagi helyzetében létérdeke volt a korábbi mentességeket felszámolni, a kirívó esetekben példát statuálni.162 (Ez nem jelentette viszont azt, hogy a városvezető elit egy ennyire szorult anyagi helyzetben ne tudta volna biztosítani saját magának a közterhek alóli mentesség előjogát).163 A Budán sörfőzdét működtető és számos ingatlannal rendelkező, korábban a kamarai adminisztráció élelmezési igazgatójaként dolgozó Johann Georg von Rittersheimb lovag élete végén, már betegágyából kérte a tanácsot ingatlanainak városi közteher alóli mentesítésére.164 A tanács nem volt hajlandó erre, sőt, arra kérte a követeket, hogy informálják, hogy a lovag esetleges halála után zárolhatja-e számos adóssággal terhelt vagyonát.165 A tabáni sörháztulajdonos hessen-darmstadti herceg saját sörházát akarta mentesíttetni, mire a magisztrátus nemhogy elutasította volna a kérvényt, hanem még vételi ajánlatot is tett a sörházra. Mindehhez érdemes tudni, hogy a városnak 1705 óta a kiváltságlevél értelmében joga lett volna a sörfőzésre, ám ehhez hiányzott a megfelelő sörház. A sörilletékből és a sorházakból származó jövedelmet a tanács a városi kórház szükségleteire kívánta felhasználni.166 A diéta alatt 1709 folyamán a követek és a herceg képviselője között folytatott tárgyalások úgy tűnik, hogy kudarcba fulladtak.167 A város azonban nem mondott le az értékes ingatlan és haszonvétel megszerzéséről, végül 1722-ben vásárolta meg azt.168 Kari Illmer udvari törvényszéki ülnök, a Sárosfürdő (a későbbi Gellért-fürdő) tulajdonosa fürdőjére 1709 végén a városi adók alól mentességet kívánt szerezni, amiért közbenjárt Bécsben. Ezt a város érdekeire éberen ügyelő szindikus azonnal tudatta a várossal és javasolta annak megvételét. Végül a diéta alatt nem sikerült az ingatlant sem megvásárolni, sem tulajdonosa halála után háramlás révén megszerezni. Ez 161 GÉRA 2011.409—410. A városlakó nemesség kérdéskörét tárgyalja döntően felső-magyarországi forrásanyag alapján: H. NÉMETH 2002. 79-106. 162 E törekvés nem volt új: már a Kamarai Adminisztráció is rászorította a kiváltságosokat az adófizetésre a város területén fekvő ingatlanaik után: GÉRA 2014a. 161-162. 163 Lásd például az 1711. február 7-i tanácsülési jegyzőkönyvet (BFL IV.1002.a. VIII. köt. 236.). 164 A lovag 1694 és 1700 között volt a Budai Kamarai Adminisztráció élelmezési igazgatója. Életére és hagyatékára: GÉRA-OROSS-SlMON 2015. 122. és GÉRA 2014a. 246-247. 165 BFL IV. 1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. április 16.) 12. pont, (1708. április 25.) 12. pont. 166 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. március 29.); KOVÁCS, 1937. 14. 167 BFL IV. 1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (dátum nélkül), BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Buda város tanácsa Maylin szindikushoz (1709. szeptember 18., november 15., december 24.). 168 NAGY 1957. 79. 56
