Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
Nehézséget okozott a rácok, zsidók és cigányok feletti városi joghatóság elismertetése a katonai és közigazgatási szervekkel.139 Az 1703-as Diploma Leopoldinum értelmében a Budai Kamarai Adminisztráció és a császári hadsereg közvetlen felügyelete megszűnt felettük és átkerültek Buda város joghatósága alá.140 A nagyrészt kereskedelemmel foglalkozó budai zsidóságot a városi tanács - boltjaik bezárásának terhe alatt - kötelezte arra, hogy ismerjék el a magisztrátust felettes hatóságnak és követe útján sürgette a kamarai adminisztrációt a zsidóság feletti joghatóság átengedésére.141 Az országgyűlési iratokban a rácok (értsd tágabb értelemben, vagyis többnyire a katolikus rácoknak nevezetteket is beleértik) ügye fordult elő a leggyakrabban. A rácok korábbi feljebbvalói azonban további utóvédharcot folytattak Buda városával, színleg a rácok védelmezőiként, valójában régi jogosítványaik fenntartásáért.142 Hallani lehetett arról is, hogy az adminisztráció tisztviselői (nevezetesen Zennegg és Probster) fellázították a Külső Tanács tagjait, illetve a polgárságot azzal, hogy követeljenek maguknak tisztséget a Telekkönyvi Hivatalban. A tanács ennek kapcsán úgy instruálta a követeit, hogy tudakozódjanak, hogy mi a gyakorlat más városokban, leginkább Pozsonyban és Sopronban.143 A katonai hatóságok - az előző évek gyakorlatának megfelelően - 1708-ban is megsarcolták a Tabán lakosságát: március elején 600 forintot vetettek ki önkényesen a lakosságra.144 A hadsereg polgári lakossággal szembeni fellépésében nagy szerepet játszott a kikeresztelkedett „török” Johann Karl Pergassi kapitány, a Rác fürdő tulajdonosa, aki a fent említett összeget erőszakkal hajtotta be a rácokon.145 Sőt, a rácok vádak egész sorával is illették, például gyermekkereskedelemmel az Oszmán Birodalom irányába.146 A követeknek írt tudósítás szerint a várbeli őrök napjában ötször is lementek a Tabánba a lakosságra kivetett összeg behajtására, de a magánházakba bekvártélyozott katonaság sem kímélte a polgárok tulajdonát: a szobák bútorzatát öszszetörték, a pincékben őrzött borokat felprédálták.147 A helyzet konszolidálása 139 A tanácsi határozat közlése a követekkel: BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. március 16.) 17. pont. 140 GÉRA 2014a. 55-56. 141 BFL IV.1002.ff. 1. d. A városi tanács levele Maylin szindikushoz (1708. június 22.) 10. pont. A zsidóság elleni 1707 decemberi intézkedésekre, boltjaik zár alá vételére: GÉRA 2014a. 75-76. 142 Erről például: BFL IV.1002.ff. 1. d. (1708. március 15.) 24. pont. 143 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. március 16.) 26. pont. 144 BFL IV.1002.ff. 1. d. (1708. március 16.) 3., 5., 12. pont. 145 Személyére lásd Géra Eleonóra bevezető tanulmányát ebben a kötetben. BFL IV. 1002.ff. 1. d. A bécsi Udvari Kamara rendelete a budai tanácshoz (1708. április 20.). 146 Az idézett kijelentés a rác pátriárka szájából hangzott el: BFL IV.1002.ff. 1. d. Maylin szindikus levele a budai tanácshoz (1708. július 19.). 147 BFL IV.1002.ff. 1. d. Országgyűlési követutasítás (1708. március 16.) 4. pont. 53
