Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
taxa mérséklése ügyében - pártfogolta a város érdekeit.120 A kevésbé jelentős támogatók közül Pest-Pilis-Solt vármegye követeit, Laczkovics László jegyzőt121 és Mecséry Ádámot122 emelik ki, akiknek szolgálataiért cserében bort ígért a budai tanács.123 A város ügyében gyakran említették a bécsi Udvari Kamara egykori titkárát, majd a Magyar Kamara tanácsosát, Rüdiger Gosswin von Fürstenbusch bárót, aki a város kiváltságaival kapcsolatos kiadmány (zsidók, rácok feletti joghatóság, harmincad-mentesség) elkészítésével megbízott tisztviselő volt: hónapokon át váratta a kiadmány elkészítésével a budaiakat, akik munkáját pénzajándékkal vagy éppen budai borral próbálták felgyorsítani.124 A báró jóindulatának megnyerését szolgálta, hogy testvérét, Franziscus Godefridus Fürstenbuscht (kaposfői prépost) a város - élve a jezsuiták ellenében főkegyúri jogával - éppen még a diéta alatt, 1709-ben nevezte ki buda-újlaki alplébánosnak.125 120 BFL IV.1002.ff. 1. d. (1709. szeptember 27.); BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus levelei a budai tanácshoz (1709. június 3.). Szunyogh János György gróf 1692-től 1716-ig volt a Magyar Kamara rendes tanácsosa. Erről: FALLENBÜCHL 1970. 294. Úgy látszik, hogy magatartása 1709 júniusára „teljesen megváltozott, barátból ellenséggé lett" - írta Maylin szindikus a városi tanácsnak: BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus levele Buda város tanácsához (1709. június 10.). 121 Laczkovics László (kb. 1678-1723) Heves megyei eredetű nemesi család sarja. 1699-től Pest vármegyei esküdt, 1700-ban aljegyző, 1701-ben a megye negyedik járásának szolgabírája, 1703-ban rendes jegyző, 1715 és 1717 között Pest vármegye helyettes alispánja. Sőtér Ferenc Pest megyei alispán plenipotenciáriusaként (1702) és 1704-ben Pest vármegye helyettes fiskálisaként is említik. Felesége (1704-től) Sőtér Zsófia, Sőtér Ferenc egykori Pest vármegyei alispán és Jánossy Zsófia lánya lett. 1708-1710-ben, 1712-ben és 1714-1715-ben Pest vármegye követe volt a pozsonyi országgyűlésen. 1717-1718-ban megyéjét képviselte az országos összeírásokat előkészítő pozsonyi gyűlésen. Életére: KlSS-NAGY-KAPITÁNY 2015. 172. 122 Mecséry Adám (elhunyt 1723-ban) Győr vármegyében birtokos család sarja volt. A budai Commissio subdelegata (dikasztérium) titkára 1697-től. 1701-ben nyert adományt a Fejér vármegyei Csór községre. Itt és Baglyos, illetve Iszkáz majorságokban szervezte meg uradalmát. 1708-1709-ben nemcsak Pest vármegyét képviselte a diétán, hanem másodalispánként Esztergom vármegyét is. Ugyanekkor a sérelem-összeállító bizottságnak is tagja volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt birtokait a kurucok feldúlták, ő maga ekkor Budán lakott. Erre: KlSS-NAGY-KAPITÁNY 2015. 173. Budai lakására: BFL IV.1002.uu. Nr. 320., 579. 123 BFL IV.1002.ff. 1. d. A városi tanács pozsonyi követekhez címzett utasítása (1708. március 29.), A budai követek levele a városi tanácshoz (1708. április 19.). 124 1708. április 16-án elhatározták, hogy 200 forintot kapjon discretio címén: BFL IV.1002. ff. 1. d. Buda város tanácsának utasítása követeihez (1708. április 16.) 14. pont, Maylin beszámolója a városi tanácshoz (1708. augusztus 8.). A város tudósította a szindikust, hogy Hochkoffler bécsi ágensnek „bizonyos pénzt” küldtek, hogy a rábízott kiadmányt tovább ne késleltesse: A városi tanács Maylin szindikushoz (1708. október 31.). 125 Géra 2013. 182. 50
