Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen

Johann Anton Mosell pesti szindikus, Pest város követe volt a legközelebbi kapcsolatban a budai követekkel: egyes, bizalmasabb információkat rajta keresztül továbbítottak a követek haza, Budára, sőt, a budai tanács is kötelezte a követeket, hogy az országgyűlési munkában hagyatkozzanak a jól informált Mosellre és osszák meg vele a városukkal kapcsolatos tudnivalókat is. Mosell szükség esetén, Maylin betegsége idején, kiküldöttként helyettesítette budai kollégáját.126 Nem csoda, hogy Bónis György is Mosell egyik érdemének tartja, hogy bekerült az országos sérelmek közé az a pont, amely Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Szeged és Pécs városok kiváltságaink, haszonvételeinek és területeinek visszaállítását kérte.127 Ennek a pontnak bekerülését az országos gravamenek közé az is segíthette, hogy Mosellt még a diéta kezdetén, 1708. április 27-én beválasztották az országos sérelem-összeállító bizottságba.128

A város pozsonyi ágense Skaricza Gábor volt, aki a Magyar Udvari Kancellária alkalmazottjaként, pozsonyi jegyzőként többször segítette ki a budai követeket számos információval, közbenjárásával, utazásaiért az 1708. évi diétái követi számadások tanúbizonysága szerint összesen 300 forintot utaltak ki, sőt. felesége egyik szoknyája árát is kifizette a tanács.129 Skaricza tetteiért feltehetően egyéb ellenszolgáltatást is elvárt. Buda város aljegyzői székébe is saját testvérét (Pozsony vármegye egykori szolgabíráját) próbálta May linon keresztül beajánlani, de - elégséges német nyelvtudás híján - sikertelenül.130 A Pozsonyban tartózkodó szindikus helyettesítésére és részben a bírósági ügyekben való tehermentesítésére létrehozandó bírósági jegyzői, vagyis aljegyzői állásra végül 1709 decemberében - a korábban már ténylegesen a szindikus feladatait végző - Matthias Schmidtet vette fel a magisztrátus.131

A városi tanács - az 1703. évi szabad királyi kiváltságlevéllel elnyert - főkegyúrijogát meglehetős ellenszélben próbálta érvényesíteni, mivel a város plébániáit 1687 óta a jezsuita rend tartotta kezében.132 A jezsuiták mellett azonban mind a ferencesek, mind a kapucinusok jogot formáltak erre: 1708 elején a perselypénz (Säckelgeld) és a temetőhasználati jogok miatt csaptak össze az indu-126 BFLIV. 1002.ff. 1. d. Buda város utasítása a követeihez [1708]. Lásd a kötetben a 359., 624., 1008. számú regesztákat.

127 BÓNIS 1962. 38.; OSZK Kézirattára Föl. Lat. 564. „Gravamina Regni Regni Hungáriáé Comitatuum...”

128 BÓNIS 1975. 164.; BFL IV.1002.ff. 6. d. 1. füzet. Országgyűlési naplók. Acta comitialia Posony 1708. Diaetalia Acta Posoniensia sive Ablegation. 33.

129 BFL IV.1002.uu Nr. 123. Ulrich Benedict Maylin 1708. február 14. és december 13. közötti pozsonyi kiküldetésének számadása (1709. május 10.).

130 Erre például: BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin levele a városi tanácshoz (1709. november 25.), erre a városi tanács utasítása: Buda városa Maylin szindikushoz (1709. december 24.).

131 GÉRA 2014a. 97.

132 NÉMETHY 1876. 110-111.

51