Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában

jén is őt bízták meg a pestiskórház vezetésével. Alkoholproblémájáról már esett szó, továbbá érdemes megjegyezni, hogy a következő években orvosi ügyekben kiküldött szakértői bizottságokban - például műhibaperek, gyanús halálesetek, igazságügyi orvosi szemlék -, ahová rendszerint a környéken lakó és praktizáló szaktekintélyek kaptak meghívást, nem kérték fel közreműködésre.20 Az 1700- ban a budai fürdőscéhbe felvételt nyert Anton (Ignaz) Christen, a másik érintett, a pestis idején még valóban kezdőnek számított.21 A budai helyzet nem tért el az általános európai mintától, mert egyik nagy tapasztalattal rendelkező fürdős sem jelentkezett hatósági pestisorvosnak. Több olyan személy is szóba jöhetett volna, mint a szakértői szemlékre gyakran felkért két vízivárosi bíró és fürdős, Johann Sprenger és Johann Langhanser, de felkérhették volna még az ugyancsak sebész-furdős Kari Skurt is. A forrásokban említett pestisszemlész Johann Sprenger fürdőslegényt, akinek teljes neve Johann (Hans) Michael Sprenger, nehéz megkülönböztetni a vele azonos névre hallgató apjától, az akkori vízivárosi bírótól. Johann Langhansert életkorára tekintettel mentették fel átmenetileg a szokásos szemlészi feladatok alól. A pestis idejére a megerőltető pestisszemlészi feladatkör ellátásával Paul Weindlingot, egy másik ifjú fürdős-sebészt bízták meg. A külső tanácsos és közigazgatási ügyekben tapasztalt Langhansert pedig törvényszéki esküdtnek tették meg.22 A szokásnak megfelelően azonban a tapasztaltabb sebészek és orvosok külön díjazásért inkább a tehetősebb polgárok családtagjait ápolták. Baitz polgármester mostohaleányáról tudjuk például, hogy maga Lorenz Stocker kezelte.

Mire egy városban a pestis olyan méreteket öltött, hogy a vagyonosabb réteg is tömegesen megfertőződött, általában eltörölték a kötelező lazarétumba vonulást, a betegeket pedig háztartásuk tagjaival együtt inkább az otthonukban különítették el, így megmenekültek attól a szégyentől, hogy alantasnak tekintett népséggel kerüljenek kapcsolatba. Még ez a lehetőség sem vetett teljesen véget a betegek elrejtésének, mivel a fertőzött házakban lévő boltokat, műhelyeket

20 Nevének írásmódja akár egy dokumentumon belül is változik, a két leggyakoribb alak a Willf(f)ersheimb és a Wilfesheimb, ritkán von előtaggal, utóbbi akár tévedés is lehet. Nevének írásmódjára hatással lehetett a mindkét városban közismert Johann Nikolaus (von) Willffersheimb és családja, akivel könnyen keverhették hasonló hangzású nevét. Nem tudni, hogy a budai pestisorvos rokonságban állt-e egyáltalán a Kamarai Adminisztráció tanácsosából pesti városi tanácsossá lett Johann Nikolaus von Willffersheimb (megh. 1709) birodalmi nemessel. Amennyiben igen, akkor nem közvetlen leszármazott, mivel a pesti tanácsos gyermekeinek nevét és későbbi sorsát ismerjük. DÜMMERTH 1968. 223-224.; MNL OL E 24 Zennegg jelentése a Magyar Udvari Kamarának. (1709. december 23.)

21 1751 -ben hunyt el, életéről és budai működéséről részletesen lásd SIMON 2013. 210-213.

22 BFL IV.1002.j. Paul Weindling pestisszemlész kinevezési határozata. (1710. január 24.), Johann Langhanser kinevezési határozata. (1710. január 24.); Lásd az 1085., 1216., 1372.,

1383., 1384., 1391. számú regesztákat.

19