Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Családi tanúságtételek - Ifj. dr. Csorba Emánuel: A Nagyboldogasszony útjától Damaszkuszon át a Ménesi útig
gatói pozícióját mesés fizetéssel, kertes szolgálati villával Friedrichshafenban a Bodeni-tó partján, szolgálati Mercedes-szel, stb. Hogy lehettem ilyen őrült, eljátszottam családom és jómagam nagy lehetőségét. Egyre mélyebbre süllyedtem a depresszióba, nyugtátokat szedtem, pszichiáterhez jártam. Már nem tudtam dolgozni, betegszabadságot vettem ki, nem tudtam igazán örülni nemrég megszületett Misi fiamnak sem. Állandóan az ön- gyilkosság gondolata foglalkoztatott. Krónikus álmatlanságom miatt Szegedy Laci barátom az Egyetemi Idegklinika igazgató-professzora befektetett a klinikára, hogy „megtanítsanak aludni”. El ugyan nem aludtam, de a vérnyomásom úgy leesett, hogy gyorsan felhagytak a próbálkozásokkal és saját felelősségemre hazamentem. Időközben munkahelyi „sziámi ikrem” bedobta a törülközőt és más munkát keresett, egyedül maradtam, újra bejártam dolgozni, érdekes feladatokat kaptam, nemzetközi konferenciát rendeztem, rendbe szedtem vezető nélkül maradt, igencsak elkanászodott tagozatomat, egy-két alkalmatlan, renitens beosztottat lecseréltem, az országos házgyári program megújítása ügyében sikeres külföldi tárgyalásokat folytattam, egyszóval összeszedtem magamat, újra örömet találtam munkámban, de még ennél is nagyobbat szépen fejlődő fiaimban. Misit reggelenkint én vittem az óvodába (eleinte bizony sírva - hiába énekeltem neki magam költötte indulókat). Később már csak akkor volt baj, ha napközben az óvoda kertjének kerítése előtt mentem el és Misi meglátott. Odarohant a kerítéshez, és amikor odébb mentem, keserves sírásra fakadt. Ezért csak nagy kerülővel tudtam napközben az ETI-ből hazamenni (hogy fáradalmaimat kipihenjem). Ebben az időben is többször kaptam az UNO-tól csábító ajánlatokat (Karibi-szigetek, Malajzia, Kína) de a Minisztérium megmondta, hogy ilyen hosszú kintlét után legkevesebb 6 évig itthon kell dolgoznom. 1978-ban a bécsi UNIDO87 egyik tisztviselője megkeresett egy kéthónapos, Bécsben végzendő szakértői munka ajánlatával. Erre - a családot itthon hagyva -megkaptam a magyar engedélyt. Kimentem Bécsbe (jobban mondva a Bécs melletti Klostemeuburgba, ahol egy barátom villájának padlásszobájában laktam), és igyekeztem feladatomat olyan jól elvégezni, hogy az UNIDO meg legyen vele elégedve, de olyan lassan, hogy ne legyen befejezve és az UNIDO még két hónap hosszabbítást kérjen. Ez sikerült is. Közben a vezérigazgató-helyettest meggyőztem, hogy célszerű volna az építő- és építőanyagipari feladatokat nem a nehézvegyipari osztályon kezelni, ha87 United Nations Industrial Development Organization = Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete. 157