Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
Művészek, politikusok, főhercegek
Béla158 volt. Amikor meghallotta, hogy ebbe a díszfelvonulásba Karsai Sándor,159 Karsai Albert dúsgazdag zsidó földbirtokosnak a fia is részt akar venni, borzasztón kikelt ellene, hogy nem tűrhető az, hogy Karsai Sándor a díszmenetben a mágnásokkal együtt lovagoljon.160 Vázsonyi Vilmos a Pesti Hírlap vezércikkében megtámadta Atzél bárót, és borzasztóan kikelt ellene, hogy ha Karsai Sándor egy jó lovas, és éppen úgy üli meg a lovat, mint akármelyik más dzsentri, akkor miért nem engedhető meg, hogy ő is ott baktasson a ló hátán. A lónak, írta Vázsonyi, egészen mindegy, hogy milyen vallású embert visz. Akkor legyen Atzél bárónak, mint kultúrembemek is ez egészen mindegy. Atzél báró másnap elküldte a segédeit, és párbajra hívatta Vázsonyit. De Vázsonyinak egyetlen egy párbaja volt, mint egyetemi ifjú, húsz éves korában, ahol Márkus Miksa, a későbbi Magyar Hírlapnak főszerkesztője, akkor neki egyetemtársa, a jobb kezének két ujjába alaposan belevágott. Vázsonyi ettől a perctől kezdve párbajellenes lett, és ő vezette tulajdonképpen Magyarországon a párbajellenes mozgalmat. Megmondta tehát a segédeknek, hogy a bíróságon szívesen találkozik a báró úrral, de semmiféle fegyvernek használatára nem vállalkozik. Mi történt másnap? Bejött hozzá Atzél báró az irodájába, bemutatkozott, és azt mondta, kedves barátom, nagyon imponált nekem, bevallom, a cikked is, de az üzeneted is. Hát nem fogunk párbajozni, és nem fogunk perelni, és én nem fogom ellenezni a Karsai Sándor lovaglását, cserébe csak egyet kérek. Kivett fehér pikké mellényzsebéből, ez akkor nagy divat volt az elegáns embereknél, és a lábukon kamásniban jártak, mert akkor a szappannak és szódának kérdése nem volt luxuscikknek beállítva, és árai nem emelkedtek toronymagasságba, hanem mindez a higiéniához tartozott, hogy mosni kell a fehérneműt, és tisztáknak kell lenni az embereknek, testben, és valljuk 158 Atzél Béla báró (1850-1900) földbirtokos, 1892-től országgyűlési képviselő, a Park Klub alapítója. 159 Karsai Sándor (1868-1926) jogász, tisztviselő. Édesapja édesapja Karsai (eredetileg Karpeles) Albert izraelita földbirtokos. Ő maga állami szolgálatba lépését megelőzően kikeresztelkedett. A hazai gyermekvédelem úttörője, az 1906-ban megalakult Országos Gyermekvédő Liga egyik kezdeményezője és első igazgatója volt. 1892-től a Belügyminisztériumban szolgált, majd 1920-tól a Népjóléti Minisztériumban irányította a gyermekvédelmi területet. 160 Karsai a Nemzeti Kaszinóban feliratkozott az 1892. évi koronázási jubileum ünnepségeire szervezett lovasbandériumba jelentkezők közé, nevét azonban a szervezést irányító Atzél Béla báró kitörölte, arra hivatkozva, hogy nem tagja a kaszinónak, és így csak egy kaszinótag ajánlásával kerülhetett volna a listára. Az ügy pisztolypárbajba torkollt, melyben Atzél súlyosan megsebesítette Kársait. A liberális közvélemény számára nem volt kétséges az elutasítás antiszemita motívuma, s éppen abban az időszakban, amikor a politika napirendjére került a zsidó vallás egyenjogúsításának kérdése, Karsai sorsa és áldozata a konzervatív arisztokrácia „rothadt előítéleteinek, elrozsdásodott észjárásának” szimbóluma lett. 77
