Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
Nagy perek és politika
A negyedik per a frankhamisításnak125 pere volt. Az uram a kisebbségi csoportot védte.126 Nem bírta elviselni, hogy a kormányzó hamisításra megengedte a térképészeti hivatalnak felhasználását. Bethlen István127, a miniszterelnök szintén benne volt a játékban, éppen úgy, mint az országos főkapitány, Nádosy Imre. Az egészet kitervezte Windischgrätz herceg.128 Windischgrätz egy igen jólelkű, degenerált ember volt, semmi sem jellemezte jobban, mint az, hogy rokonai és barátai úgy nevezték: Vichi, amint tudnivaló magyarul marhácskát jelent. Nekem 125 1924-1925-ben különböző, magyar kormánykörökhöz közel álló csoportok több ezer hamis ezerfrankost készítettek azzal a céllal, hogy a hamis pénz értékesítéséből befolyt összegeket irredenta célokra fogják felhasználni. A hamis pénz előállításának színhelye a honvédség Térképészeti Intézete volt. A pénzhamisító társaság hamis ezerfrankosokkal 1925 decemberében Hollandiába küldött ügynökei a legelső értékesítési kísérletnél lebuktak, és kirobbant a botrány. A vizsgálat eredményeképp 1926. január 4-én letartóztatták a hamisításban való részvétel gyanúja miatt Windischgrätz Lajos herceget (volt minisztert), két nappal később pedig Nádosy Imre országos főkapitányt. A nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy előkelő körök és a kormányhoz közelálló személyek is tudomással bírtak a hamisításról. Az ügy vádlóttainak nagy érdeklődést kiváltó törvényszéki tárgyalásait 1926 májusában tartották, amelynek során több közéleti személyiséget is kihallgattak. A perben május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceget és Nádosy Imre főkapitányt 4 évi, a többi vádlottat 4 hónaptól 1 évig tartó fogházbüntetésre ítélték. (A herceg és a volt főkapitány 1928 tavaszán kormányzói kegyelemben részesült.) 126 A frankhamisítási botrány lehetőséget adott az ellenzéki politikusoknak, hogy koncentrált támadást indítsanak a kormány ás Bethlen István miniszterelnök személye ellen. Az alaphangot Vázsonyi újévi beszéde adta meg, amelyben 1919-ig visszamenően vádolta a kormányt a fajvédők támogatásával és annak a politikai morálnak intézményesítésével, amelynek alapján „mindent meg szabad csinálni, ha valaki ún. hazafias felbuzdulásra hivatkozik”. A nemzetgyűlés heves összecsapás után vizsgálóbizottságot küldött ki, mely 1926. február 20-án fejezte be a bizonyítási eljárást. A többségi jelentés szerint sem a kormányt, sem magát Bethlen Istvánt nem terhelte felelősség. Ezzel szemben az ellenzéki politikusok a Vázsonyi által készített kisebbségi véleményben hangsúlyozták, hogy a politikai felelősség szempontjából elsősorban gróf Bethlen Istvánt és kormányát tartják bűnösnek, ezért a kormány lemondását követelték. A vizsgálóbizottság jelentéseinek tárgyalásait botrányba fulladt nemzetgyűlési ülések és Bethlen elleni sajtótámadások tarkították. Ugyanakkor a miniszterelnök márciusi genfi tárgyalásainak véget értével elszálltak az ellenzék azon reményei, hogy a kormány megbuktatásához külföldről kaphat segítséget, Bethlen helyzete megszilárdult. 127 Bethlen István gróf (1874-1946) politikus, 1921-1931 között miniszterelnök. Országgyűlési képviselő 1901-1918 és 1920-1939 között, 1939-től felsőházi tag. 1945 áprilisában a Szovjetunióba vitték, fogságban halt meg. 128 Windischgrätz Lajos, herceg (1882-1968) nagybirtokos, katonatiszt, 1918-ban közélelmezési miniszter, 1920-1922 között nemzetgyűlési képviselő, ismert politikai kalandor. A frankhamisítási akció egyik fő szervezője, a per fövádlottja, 4 évi fogházra ítélték. Az 1930-as években szoros kapcsolatokat épített ki a náci Németországgal. 1945 után Ausztriában élt. 61
