Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
Nagy perek és politika
tulajdonképpen azért nincs jogom semmit ellene írnom, vagy mondanom, mert mégis ő volt az negyvennégyben, akit elküldhettem Veesenmayerhez129 megkérdezni, hogy hová vitték a fiamat. Meg is tette, visszajött és azt mondotta, mint ahogy az igazságnak megfelelt, mert később a fiam maga is megírta ezt, hogy Breslau130 közelében, Sziléziában van. Nincs rossz dolga, de kivenni, sajnos any- nyi ereje már nem volt. De legalább tudtam, hogy él és megvan. A frankper olyan vehemenciával folyt, a franciákat ugyan a jelenlegi francia követ, dr. Auer Pál131 képviselte, de folytonosan köszönő leveleket írtak az uramnak, hogy tulajdonképpen ő is az én érdekeimet [ti. Auer Pálét - Z. Gy.] védi. Itt azonban úgy az akkori igazságügy-miniszter Pesthy Pál,132 mint a belügyminiszter Rakovszky Iván133 az uramat nemzetgyalázónak mondták. Rakovszky a Házban nyíltan kimondotta, hogy Vázsonyit pedig nem védi a mentelmi jog, hanem az ütheti le, aki akarja, ott ahol akarja.134 129 Veesenmayer, Edmund (1904—1977) német gazdasági szakember, külügyi főtisztviselő, 1944. március 19. után a Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja és követe, a katonai alakulatok kivételével irányítása alá tartozott a teljes megszálló apparátus. Háborús bűnösként 20 évi börtönre ítélték, de 1951-ben kiszabadult. A Vázsonyi családdal 1944-ben történtekre lásd jelen kötet Üldözötten 1944-ben c. fejezetét, valamint Hadas-Zeke, 2012. 130 Breslau ma Wroclaw (Lengyelország). 131 Auer Pál (1885-1978) ügyvéd, diplomata, publicista. 1919-ben Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetségét előkészítő nemzetközi konferencián. A két világháború között ügyvéd, a francia követség jogtanácsosa volt. 1926-ban a frankhamisítási ügyben a francia államot képviselte. A 1945 után parlamenti képviselő, majd elnöke lett a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának. 1946-tól párizsi követ, 1947-ben lemondott, és Franciaországban maradt. Párizsban telepedett le, ahol élénk közéleti és publikációs tevékenységet fejtett ki. 132 Pesthy Pál (1873-1952) jogász, politikus, 1924-1929 között igazságügyminiszter, 1919-1931 az Egységes Párt elnöke. 133 Rakovszky Iván (1885-1960) politikus, tisztviselő, 1922-1926 között belügyminiszter, 1928— 1935 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, 1941-1944 között a Közigazgatási Bíróság elnöke, 1944 augusztusától az nyilas hatalomátvételig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 134 A Nemzetgyűlés 1926. február 9-i ülésén Rakovszky Iván belügyminiszter - Vázsonyi azon bejelentésére reagálva, hogy a frankügy kipattanása óta titkosrendőri megfigyelés alatt áll, és telefonját lehallgatják - ezt tagadta, és közölte, hogy a detektívek a Le Matin című francia lap tudósítójának biztonságára vigyáztak, amikor felkereste Vázsonyit, mert a hatóságok értesülése szerint az újságíró inzultus veszélyének volt kitéve. „Én tehát arra szólítom fel Vázsonyi Vilmos képviselő urat, hogy ha bármikor az a gyanúja támadna, hogy őt megfigyelik, forduljon a legközelebbi rendőrőrszemhez, és igazoltassa az illetőket, mert a detektívek őt nem figyelik meg, nem fogják megfigyelni a jövőben sem, ha csak véletlenségből személyes biztonságának megőrzésére ő maga nem kémé detektívek kirendelését.” (Nemzetgyűlési napló, 1922-1927. 62
