Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
Nagy perek és politika
Azután volt a harmadik nagy per, amely már az ország határain is túlment. Désy Zoltán államtitkár, képviselő123 a becsületességnek, a puritanizmusnak a mintaképe azzal vádolta meg az akkori miniszterelnököt, Lukács Lászlót,124 hogy ő a világ legnagyobb panamistája. Szegény drága Désy, ha tudta volna, hogy téved. Mert az igazi panamisták csak jóval azután kezdtek működni. Lukács László nem a saját zsebére akart panamázni, hanem az ország javára, csak nem csinálta a kellő óvatossággal a dolgot. Természetesen, mivel nyílt ülésen hangzott a vád ellene, beperelte Désyt. Ez közvetlenül a világháború előtt, 1913-ban volt. Zsitvay Leó volt a Kúriának elnöke, és akkor történt először, hogy gramofonlemezre felvettek Magyarországon egy beszédet. Ez az uram beszéde volt. Védőbeszéde Désy Zoltán mellett. Sajnos a lemezt, melyet János fiam kegyelettel őrzött, az ostrom alatt vagy ellopták, vagy eltörték. A pert megnyerte az uram, a bankettre a Royalba nekem is szabad volt elmennem, pedig akkor még nagy ritkaság volt, hogy asszony politikai cécókra eljárjon. Lukács László megbukott. Szegény Désy Zoltán pedig rá egy esztendőre elbukott. Mint ötven éven felüli ember önmaga jelentkezett harctéri szolgálatra, és mindjárt tizennégyben ott esett el a harc mezején, Galícia környékén. De porhüvelyei itt vannak a Kerepesi úti temetőben. Soha becsületesebb, derekabb embert nem ismertem ebben az életben nála. Kitűnő barát volt, és a jó embernek mintaképe. 123 Désy Zoltán (1862-1915) jogász, politikus, 1892-1896 között, majd 1905-től ismét országgyűlési képviselő, az 1906-ban megalakult koalíciós kormányban pénzügyi államtitkár. A világháború kitörésekor önként jelentkezett a frontra, 1915-ben harctéren esett el. 124 Lukács László (1850-1932) jogász, tisztviselő, 1895-1905 és 1910-1912 között pénzügyminiszter, 1912-1913-ban miniszterelnök, egyben belügyminiszter és király személye körüli miniszter is. Désy Zoltán képviselő 1912. szeptember 18-án nevezte őt nyilvánosan „Európa legnagyobb panamistájának”, azzal vádolva, hogy több millió korona közpénzt költött a kormány választási céljaira. Lukács beperelte Désyt, aki Vázsonyit kérte fel a védelmére. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék Désyt egyhavi fogházra ítélte. Az ítélőtábla azonban megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el. Az óriási érdeklődéssel kísért megismételt főtárgyalás egyik csúcspontja Vázsonyi 3,5 órás beszéde volt 1913. június 2-án, melyben részletesen kifejtette a panama és a politika rendszer összefüggéseit. A június 3-án kihirdetett felmentő ítélet után a miniszterelnök beadta lemondását. Vázsonyi mint politikus és mint jogász is óriási győzelmet aratott, az ellenzéki közvélemény őt tekintette a per hősének. 60
