Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"
bemegyek a Házba, és végighúzok egyet Batthyányit, de az uram azt mondotta, hogy mióta járnak az asszonyok komissziózni kutyakorbáccsal. Akkor eltört a mécses, és elmondottam elejétől végig, hogy mi történt köztem és a gróf között. Tanú reá a barátnőm és Hódy Lala képviselő94, aki szintén ott állott a folyosón, amikor Batthyányval beszéltem. Hát ott még nem tartunk, hogy egy asszony védje meg az urát, majd megvédem én magam. Harminckilenc fokos lázzal kikelt az ágyból. A kis konflis ott állt a ház előtt, és elvitette magát A Napnak szerkesztőségéhez. Rettenetes megijedtem, rohantam a telefonhoz, felhívtam Braun Sándor szerkesztőt és Hacsak Géza felelős szerkesztőt. Mondottam, hogy az uram minden percben ott lehet, és könyörgöm, ha valami nagyon erős kitételt akar használni Batthyány ellen, akkor azt ne írják meg, mert lázas is, dühös is. A Nap egy bulvárlap volt, szenzációéhes, dehogyis hagytak ki egy szót, inkább hozzátettek, így megjelent uramnak egy dörgedelmes cikke Batthyány ellen. Előre lehetett tudni, hogy Batthyány bepereli az uramat. Az első tárgyalásra be lettem idézve, az uram elkísért a törvényszék kapujáig. Számtalanszor megismételte, azt valljam, amit Batthyány mondott, sem többet, sem kevesebbet. Egy Nagy Béla nevű vizsgálóbíró elé kerültem, aki, mikor azt mondottam, hogy Batthyány azt mondotta: van-e magának arról fogalma, hogy mennyi csürhe van ebben a pártban, a bíró azt felelte, kérem, nem hagyhatnánk ezt ki, mégsem lehet a Függetlenségi Pártot így kompromittálni. Azt feleltem, bíró úr kérem, én szívesen kihagynám, ha Batthyány kihagyta volna, de én a szent igazságot kell, hogy valljam, az igazság pedig ez. így tehát jegyzőkönyvbe került a vallomás. Mire kiértem a kapun, ott várt az uram egy egész csomó hívével együtt. Elmondottam a tárgyalás menetét, és nagyban gratuláltak. A per tehát folyt tovább. Egyszer volt, hogy a Városházáról elindult egy kis csoport Párisba és Londonba tanulmányozni a szociális intézményeket.95 Bárczy István polgármester,96 94 Valószínűleg Hódy Gyula (1868-?) képviselőről van szó. 95 A főváros vezetőinek londoni útjára 1909-ben került sor, ekkor tárgyaltak az első nagyobb külföldi kölcsön felvételéről a beruházási program céljaira. 96 Bárczy István (1866-1943) Budapest polgármestere 1906-1918 között, majd 1918-ban főpolgármestere. Polgármesterségének a világháborúig terjedő szakasza hatalmas beruházási, intézményfejlesztési teljesítményével, a modem közüzemi szektor megteremtésével, a város- igazgatás funkcióinak kiterjesztésével szociális és kulturális területen a budapesti várospolitika kiemelkedően sikeres időszaka, melyet azóta is „Bárczy-korszakkénf ’ szokás emlegetni, s egyik legfőbb közgyűlési támasza és szövetségese Vázsonyi Vilmos volt. A forradalmak alatt visszavonult, az antant-hatalmak által 1919 novemberében kijelölt koalíciós kormányban az igazságügyminiszteri posztot töltötte be. 1920-1931 között parlamenti és fővárosi képviselő, az ellenzéki liberális-demokrata áramlatokkal tartott. 1926-ban a szociáldemokratákat és a 46
