Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"

Sztankovich Szilárd, a titkára, botfai Hűvös József,97 az akkori városi villamosnak, most Beszkártnak elnöke, legdrágább és legjobb barátom. Csak könnyezve és meghatva tudok reá gondolni. Nem emlékszem a társaság többi tagjaira, de talán még ketten vagy hárman voltak. De az uram, mint egyedüli perfekt francia és angol, nagyon becézett tagja volt ennek a társaságnak. Amíg odavoltak, éppen arra az időre esett volna a végtárgyalása ennek a szomorú Batthyány ügynek. Az egyik demokrata képviselő aztán addig-addig beszélt Batthyányba, hogy ez őrá nézve csak kompromittálással fog végződni, amíg Batthyány aztán fancsalogva bár, de mégis bocsánatot kért. Akkor járta az a vicc, hogy Kohnnénak meghal az ura kártyacsata közben a kávéházban, és senki sem akarta vállalni, hogy az özvegynek a kártyacsata közben meghalt Kohnnak halálát tudassa. Fölment Kohnné lakására az egyik kártyapartner, becsöngetett, és amikor Kohnné ajtót nyitott, azt mondotta, bocsánatot kérek, itt lakik özvegy Kohnné? A Borsszem Jankó, az egyik kitűnő vicclap közölte azt a rajzot, hogy az uram kinéz az ablakon, és Batthyány az ablak előtt azt mondja:

— Bocsánatot kérek, jó helyen járok, itt lakik özv. Kohnné? Ezzel figurázták ki a tárgyalásnak menetét. így szakadt meg a nagy barátság Vázsonyi és Batthyány közt, mindaddig, amíg azután egy napon lettek miniszterek. Mindenestre Batthyány eljött hozzánk, és azt mondotta: őszintén sajnálom a történteket, mert belátom, hogy helytelenül cselekedtem, mert még a korteskedésbe sem szabad belevinni egy úriasszonynak a nevét, amikor az diszkréció alatt kért tőlem valamit. Ez a politika, hiába, a legcsúnyább mesterség a világon. így zajlott a politikai élet, nem mindig rózsákon haladva, hanem nagyon sokszor több volt a tövis, mint a rózsabimbó.

A rózsabimbóról eszembe jut, egyszer volt egy gyönyörű dal a rózsabimbóról és a méhecskéről, amit Magyarország egyik legjobb színésze, Hegedűs Gyula énekelt a Vígszínházban, ahol Varsányi Irén, Magyarország egyik legnagyszerűbb művésznője volt a partnere. A húszas években ráfogták Hegedűs Gyulára,

liberálisokat tömörítő „demokratikus blokk” felléptette polgármesterjelöltnek, a kereszténynemzeti jobboldal azonban meghiúsította a Bárczy-korszak feltámasztására irányuló kísérletet. Ezt követően - meddőnek látva a további ellenzéki politizálást - csatlakozott a Bethlen István kormányát támogató városházi párthoz. 1931-ben a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választották, 1928-1931-ben a BSZKRT elnöke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában is tevékenykedett.

97 Hűvös József, botfai (1848-1914) ügyvéd, közlekedési szakember, a Budapesti Városi Villamosvasút Rt. vezérigazgatója (1897-től), majd elnöke (1907-től). 1879-től tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának, a Vili. kerületi ’67-es alapon álló liberális városatyák vezére. 1897-ben kapott nemességet „botfai” előnéwel.

47