Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - A katonaság a polgári lakosság szemszögéből
lyével, de azzal sem, mit kerestek a fogadóban.45 Egyébként is nehéz meghatározni, mit tekintett az akkori közvélemény gyanúsnak, erkölcstelennek. 1702- ben nagy összegű pénzbírsággal sújtottak két mészároslegényt és egy harmadik férfit is, amiért egy bizonyos, a tanácsülési jegyzőkönyvben név szerint említett asszonnyal „nyilvánosan vétkeztek”, a nő egyébként nem kapott büntetést, elképzelhető, hogy a katonasághoz tartozott. A bejegyzés elég szófukar, ezért nem árul el sokat a három férfi ügyéről.46 A kérdés tisztázásához közelebb viheti az utókort a tanácsülési jegyzőkönyvből vett következő idézet: „Hans Georg Rödel kötélverő elismeri, hogy látta éjszaka a gyöngyösi piactér egyik bódéjában a kurválkodással vádolt pesti esztergályosnét. Állítása szerint az asszony legénye, Hans Adam Pölles egyetlen gyertya fényénél kifüzte a nőt, megcsókolta a ruháját, az idomait tapogatta, de a nyerges semmiféle olyan kurvaságot nem látott, mint amit a lámpáskészítő neje egy esztergályoslegénynek mondott.” A jelek szerint a leírt események még ebben a kényes időszakban - egy évvel az után, hogy tömegesen űzték ki a rosszlányokat - sem számítottak kurvaságnak, az asszonyt még csak gyanús életűnek, becstelennek sem nyilvánították.47 Az erkölcsileg kifogásolható életet folytató nők érdekeit rendszerint nem képviselte férfi, így elintézendő ügyeiket az özvegyasszonyokhoz hasonlóan maguk terjesztették a városatyák elé. A vitás ügyük miatt a tanácshoz fordult egyedülálló, látszólag férfi védelmét nem élvező nők jelentős része kocsmárosnéként vagy markotányosnőként szerepel. Feltehetően van összefüggés a katonai parancsnok kijelentése és a kocsmárosnék, csaposlányok csoportja között, bár merész lenne kijelenteni, hogy minden söntés bérlője - ritkábban tulajdonosnője - prostitúcióval egészítette volna ki jövedelmét. A katonaság a polgári lakosság szemszögéből Buda stratégiai jelentősége, az erődítményrendszer, illetve az ide települt helyőrség és az átvonuló seregek jelentősen befolyásolták a polgári lakosság hétköznapjait, nem túlzás a két közeg napi interakciójáról beszélni. A hadiadó és a természetbeni juttatások teljesítésével - melyek hátraléka miatt csaknem minden évben katonai végrehajtással fenyegették a helybélieket - nem tudták le kötelezettségeiket a budaiak: legnagyobb teherként a beszállásolást és a kaszárnyák építését (később karbantartását) élték meg, de a Várba történő vízfuvarozástól az egyéb rendkívüli terhekig sokféle szolgálatra kirendelhették a városiakat. A 45 BFLIV.1002.uu. Nr. 57. 46 Lásd a Jk. 1516-1517. sz. 47 LásdaJk. 1941. sz. 98
