Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat
a kötetekben) és a Fehérvári kaputól kiinduló Stuhlweissenburger Thor Gassen (1700 és 1730 között szerepel a telekkönyvekben). A Rácfürdő, a görögkeleti templom, valamint a köztük lévő mészárszékek mentén helyezkedett el a Baad Gassen (szintén 1696-tól, míg a fölötte lévő Obere Baadt Gassent csak 1700 és 1703 között említik). Fontos utca volt a középkori eredetű Lange Gasse /Hadnagy utca/ is.49 A városi fürdővel szemben volt a Bergstrasse, amire csak 1700- ban utalnak. Csak a korai telekkönyvekben szerepel a városi fürdőn túlnyúló, Duna melletti Donau Gasse (1700-1725). A Fő utca mellett 1703-ban említik az ismeretlen helyen futó Hoch Strassét is. Szintén a Gellért-hegy oldalában futhatott a forrásokban 1702-től szereplő, ám közelebbről meg nem határozott Oberer Weeg vagy Obern Strassen (1702-1722). Franz Vanossi Buda városrészeinek (!) felsorolásánál még megemlékezik a Tabántól elkülönítve, a Gellért-hegy aljában futó utcáról is (S. Gerhardi-Gassen unter dem Blocks-Berg). Ez valójában a Hauptstrasse vagy Landstrasse folytatása, annak a Gellért-hegy és Duna közötti szakasza, ami a Blockbadig tartott.50 Újlak (Neustift), mint ahogy neve is mutatja, a középkori Szentjakabfalva helyén újonnan létesült külváros volt a Császár fürdőtől északra. Jankovich a Rákóczi szabadságharc utáni topográfiájával szemben két lényeges különbséget emel ki: az egyik, hogy a kuruc betörések miatt 1705-ben sáncárokkal veszik körül a települést, a másik, hogy az addig Vízivárosba vagy Újlakra járó hívek akadályoztatása miatt 1706-ban saját templomot hoztak létre a lakosoknak (a harmadik a lakosság megfogyatkozása a háborúk alatt és új telepesek beköltözése).51 Az Óbuda felé elterülő keskeny városrész két fő utcája ekkor a Dunával párhuzamos Altofher Gasse /Lajos utca/ és a Wiennerstrasse /Bécsi út/ volt, a kettőt összekötő útszakasz volt a Landstrasse vége. A mai Zsigmond tér üresen állt, korabeli neve Markt Platz volt. A városrészt északon, a két főút közötti szakaszon egy másik piactér (obere Marktplatz) határolta (megnevezése egy korábbi piac meglétére utal). Utóbbi mellett állt Buda vesztőhelye.52 Az egyes háztömbök között több keskeny utcácska vezetett az Altofner Gasséról a Dunára, míg nyugat felé a szőlőskertekhez vitt fel néhány út (Weingarttstrassen néven említik a mai Ürömi utat és a Szépvölgyi utat is, kisebb út volt a Weingarttstaig /ösvény a Szemlő-hegyen/ és a Bergstrassen 49 HORLER 1955. 734. 50 VANOSSI 1733. 7., 24., 49-50. 51 BFL IV. 1007.c. Újlak 1. füzet; JANKOVICH 1962. 155. 52 JANKOVICH 1962. 157.; NAGY 1975. 42. 43
