Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat
/Kavics utca/).53 A forrásokban szereplő templomra vonatkozó megnevezések (Pfargässl, Pfarr gässel; vordere Kürch Gässel) még a városrész középkori templomára utalnak, amelyet ekkor már beépítettek, saját plébániája ekkor még nem volt Újlaknak.54 A törököktől frissen visszafoglalt és még csak benépesülő város látképének a sokszínű lakosság, romos épületek mellett meghatározó elemei voltak a temetők is, annál is inkább, mert az új lakosok nem csak Buda határában, hanem a templomok közvetlen környezetében is temetkeztek. így kisebb temetőkertet alakítottak ki például a Nagyboldogasszony templom körül, valamint a tabáni katolikus és görögkeleti templom kertjében, ugyanakkor az egyes szerzetesrendek (ágostonos, ferences) templomai mellett is létesítettek temetőket, ahova a rend tagjai mellett akár a városiak is temetkezhettek.55 A város legnagyobb temetőjét a visszafoglalás után létesítették a Vízivárosban a mai Szász Károly és Kapás utca mentén, feltehetőleg egy törökkori temető helyén.56 Egy 1703-as rendelkezést követően sövénnyel kerítették körbe, 1707- ben pedig Buda tanácsa elrendelte, hogy temetőkápolnát építsenek benne. Ebben a temetőben állt az ún. Vörös Kereszt, melynek környéke népszerűnek számított a tehetősebb városiak körében.57 Ide temették halottaikat a Vár, a Víziváros, az Országút, valamint Újlak lakosai. Az újlakiak a 18. század elején a régi templom mellett temetkeztek, vagy a szomszédos Vízivárosban, esetleg Óbudán. 1706- ban kaptak engedélyt új temető létesítésére, ami Franz Vanossi leírása szerint 1733-ban már felnyúlt egészen a hegyig.58 Az itt állomásozó katonaság tagjai egészen 1797-ig a városlakóktól elkülönülten temetkeztek a Nap-hegy és a Városmajor közötti területen (a mai Déli pályaudvar területén), egy korábbi török temető helyén.59 Az 1709-es pestisjárvány során a Gellért-hegy lábánál létesítettek pestistemetőt a járványban elhunytak számára.60 53 VASS 1929. 74-75.; JANKOVICH 1962. 155-156.; NAGY 1975. 41-42.; BFL IV.1009.b. 7-8. kötet alapján. 54 Szintén középkori eredetű volt a Szépvölgyi út mentén húzódó, kőszegélyes árok. BFL IV.1009.b. 7. kötet föl. 23-25.; VASS 1929. 79-80.; FEHÉR 1933. 58-59.; JANKOVICH 1962. 155., 161-162.; NAGY 1975.43. 55 NÉMETHY 1876. 149-151.; Fehér 1933. 53-54.; Nagy 1975.39. 56 BFL IV.1009.j. 3. kötet, VANOSSI 1733. 20.; NAGY 1964. 200.; NAGY 1975. 39. 57 Jk. 1991. sz„ GÉRA 2009. Jk. 1330.; GÉRA 2014. 197. 58 1714-ben még megvolt a régi és az új temető is. BFL IV.1009.j. 3. kötet, IV.1009.b. 7. kötet, GÉRA 2009. Jk. 1089. sz.; VANOSSI 1733. 38. 59 GÁL 1972. 182.; NAGY 1975. 45. 60 VANOSSI 1733. 33-34. 44
