Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Regeszták - 1702
rosan következő jelentéshez utasítja, addig is a felperes ügyvédje (Advocatus causae)524 viselje magát a lehető legszerényebben. 1702.január 27. Sauttermeister, Wolf, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler 1336. (III. 482.) Elbocsátják az áristomból Peter Stöckelt, miután meggondolatlan beszéde miatt megkövette a magisztrátust. 1702. január 31.525 Sauttermeister, Wolf Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler 1337. (IV. 415.) A takács Fürstenwaldt részletekben bírósági letétbe helyezte a Georg Fischer takácslegénnyel szemben fennálló adósságát, melynek összege 76 forint volt. A még hátralékban maradt 4 forintot elengedték. A felek megegyeznek, hogy Fürstenwaldt a költségekre a következő hétig 26 forintot fizet ki a takácslegénynek. 1338. (IV. 415.) Michael Steinbacher tizennégy nap határidőt kap, hogy kifizesse leányának a 10 forintot, amivel adósa maradt. 1339. (IV. 416.) Anna Maria Schnid (különben Koch) megesküszik arra, hogy nem hagyja el Budát, míg ki nem fizeti a hitelezőit, így óvadék ellenében elbocsátották az áristomból. 1340. (III. 482.) Dionysius Kundorff a teljesítés elrendelését kérte Lumon felcserrel szemben. A tanács elintézettnek tekinti az adósságokról aznap beadott részletes kimutatást. 524 A Pfalzból Budára költözött Johann Erhard Multzról van szó, aki a göllersdorfi fogadós, Schallner nevében megtámadta a budai Zöld Bárány elhunyt fogadósa, Balthasar Koch végrendeletét. Az elhunyt halálos ágyán két tanú és a felesége jelenlétében végrendelkezett, általános örökösének asszonyát nevezte meg. Multz megpróbálta érvényteleníteni a végrendeletet, arra hivatkozva, hogy Buda lakossága német, ezért a császári jogot alkalmazva a végrendelet érvényességéhez hét tanú szükséges, illetve vitatta az egyik tanúnak felkért szerzetes tanúskodási jogát. A tanács a római jog előírásait vette alapul, és különféle eljárási viták, fellebbezés és a Kamarai Adminisztráció bevonása után Multzot eltiltotta egy időre hivatala gyakorlásától, miután kiderült, hogy az érvénytelenítés sikere esetére - szabálytalanul - 100 forint díjat kötött ki magának. Multz olyannyira ellehetetlenítette magát, hogy élete végéig apróbb megbízási díjakból és alamizsnából élt. Az ügyről bővebben lásd a bevezető Városatyák a jegyzőkönyvek szemszögéből és a kimaradt részek című alfejezetét (74-76.), továbbá BÓNIS 1962. 104., 294-295., 312-313. 525 A dőlt betűvel szedett, tisztázatból kimaradt, de nem érvénytelenített napirendi pontok után következő bejegyzések a tisztázatban tévesen január 27-hez lettek bejegyezve. Lásd IV. 1002.a. IV. 415-417. 283
